Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

hosszan, DK felé elnyúló sávban az örvényesi Szakadék-völgy bal oldalát. Ez a részletes felsorolás azért szükséges, mert id. LÓCZY térképe (1920) ezeken a területeken mindenhol „karni márgákhoz tartozó mészkövet" jelöl. Ennek az lehet az oka, hogy Lóczy lényegesen eltért a Füredi Mészkő eredeti, Böckh-féle értelmezésétől, hiszen annak felső, márgaközöstáblás változatát a „felső márgákhoz" (= Veszprémi F.) sorolta a karni ősmaradványok (!) megjelenése miatt, és a füredi megnevezést csak az ez alatti pados, faunamentes mészkőre alkalmazta. Ebből következően Lóczy térképén a füredi mészkő sokkal kisebb területi elterjedésű, mint a korábbi, Böckh-féle térképen. Ez az eltérés különösen Dörgicse környékén szembeötlő, ahol a Füredi Mészkő valóban nagy elterjedésű. Ezen a területen Lóczy részletesen is megindokolta a márgaközös mészkő „felső márgacsoportba" sorolását (LÓCZY 1913 p. 155). A Kő-hegytől délre lévő Apácska-szőlőben posidoniás, drapp márgát talált, amiből az ún. estheriás márga („felső márgacsoport" alsó része) jelenlétére következtetett és így a Kő-hegyet felépítő mészkövet az „austriacumos szinthez" sorolta (felső márgacsoport középső része). A Kő-hegy kőfejtőjében mélyült Drt.l. fúrás (3. ábra) azonban egyértelműen igazolja a bányában fejtett mészkő Füredi Formációba tartozását, hiszen annak közvetlen feküjében a Buchensteini Formáció települ. A Füredi Mészkő litofáciese valóban nagyon hasonló a Veszprémi Formáció „austriacumos mészkövéhez" (= Nosztori Tagozat), attól a települési helyzet ismerete nélkül nem különíthető el megbízhatóan. 9. ábra: Márgaközös, táblás Füredi Mészkő a Meggy-hegy kőfejtőjében, Pécsely Fig. 9. Tabular Füred Limestone with marl intercalations in the quarry of Meggy Hill, near Pécsely