Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

Egyedszáma évrdl-évre rohamosan csökken, s ma már nemének legritkább faja. Az ötve­nes években még — például a Séd völgyének teljes hosszában, Márkon is túl, valamint a Szentgáli-hegyek völgyeiben — közönséges volt. A magasfüves, dús vegetácidjú virágos ré­teken érzi jól magát, s mivel ezeket ma már — rendszeres kaszálás helyett — tavasszal sok­felé felégetik, a ritkulását előidézd egyéb okok mellett ez külön is sújtja. A Balaton-felvidé­ken kevés lelőhelye ismert, és a Keleti-Bakonyrdl szóló faunamunkákban is a ritka jelzővel illetik. Védelme érdekében csak az általános környezetkíméld rendelkezések betartása hozhatna javulást. Néhány évtizeddel ezelőtti gyakoriságának visszaállítása a felszíni vízhiány miatt ma már illúziónak tűnik. Ennek okai nem kizárólag az aszályos periódusokban, hanem egyre gyakrabban a humán beavatkozásokban keresendők. Ezek következtében felszámolódott élő­helyeit a faj már aligha nyerheti vissza. Védett faj. Bakonyi státusza: 3. Több leírt eltérése közül mindössze néhány ab. transversa ismert a Bakonyból, amelyeken a szárnyak közép- és tdtéri rajzolata gyengén összefolyik. Aberratív leírása nem igazán indo­kolt! A Kárpát-medencében, így a Bakonyban is az ssp. esperi HEYD. alfaj repül. Törzsalakja a svédországi populáció. Rögzített bakonyi lelőhelye: 31 (20. térkép) 1 a, b, c 14 52 69 b 80 2 a, b, c 20 58 70 82 3b 22 a, c 64 71 84 4 b, c 25 a 65 74 a,b 85 5 a, b, c 33 66 77 86 12 43 67 79 89 97 a,b 70. Clossiana dia (LINNAEUS, 1767) Kis gyöngyházlepke Nyugat-Európától az Amurvidékig elterjedt lepke. Tág tűréshatárú faj, mindenütt előfor­dul, helyenként közönséges. Legerősebb népességeit a déli fekvésű, közepesen magas füvű réteken találjuk. A vándor lathonia-i leszámítva, a legkorábban repüld gyöngyházlepke faj. Tavaszi nemze­déke április közepén már rajzik. Június végén újra megjelenik és augusztus elejéig repül. Szeptember második felében egy harmadik nemzedéke is megjelenik, de ennek példányszá­ma már jóval alacsonyabb. Ezek a nyári generációk a június végén lerakott petékből származ­nak, a későbbi szaporulat csak a következő tavasszal repül. A Rhopalocera-kat érintő általános népességcsökkenés a dia esetében nem tapasztalható. Védelmére intézkedéseket hozni egyenlőre szükségtelen. Bakonyi státusza: 5. Változékony faj, de csak olyan eltéréseit írták le, amelyek egy bizonyos mértékű modifi­kációs skálán túlmutatnak. Sok olyan példánya fogható, melyeken a tőtéri rajzolat többé-ke­vésbé besűrűsödött, ám ezek csak ritkán érik el azt a szintet, ahol már az ab. ornata aberráci­ócsoportba tartozhatnak. A hárskúti Gyöngyös körzetében került eld egy igen ritka eltérése, az ab. hudáki, melynek hátsé szárnyán az alapszín annyira elsötétedett, hogy a rajzolatelemek csak alig emelkednek ki abbdl.

Next

/
Thumbnails
Contents