Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A Bakony nappali lepkéinek veszélyeztetettségi helyzete

A BAKONY NAPPALI LEPKÉINEK VESZÉLYEZTETETTSÉGI HELYZETE 1982-tól jogszabályok védik Magyarország gerinctelen állatvilágának egy részét, meghatározzák az egyes fajok eszmei értékét és támpontot nyújtanak a törvény számára az eljárások lefolytatásához, a büntetések kiszabásához. Mint az egész országot érintő szabályrendszer, ez a rendelet is több kívánnivalót hagy maga után. Ilyen az egyes állatföldrajzi vagy természetföldrajzi egységekre való lebontás hiánya. Az egyes fajok gyakorisága csakúgy, mint védelemre szorulása, tájegységenként eltérő mértékben változik, így megóvásuk érdekében is eltérő intézkedésekre van szükség. Mivel az állatföldrajzi értelemben Bakonynak tekintett résztáj esetében is ez tapasztalható, jelen munkának idevágó fejezete és a fajonkénti ismertetés utalásai is ezt a differenciáltságot kívánják megvilágítani. A rendeletnek érvényt szerezni, ez a másik gyenge pontja a Magyar Közlöny idevonatkozd paragrafusainak. Ezen a téren ütköznek a gazdasági érdekek a természet- és környezetvédelem elvárásaival és gyakran hiábavaló erőfeszítéseivel. Ezekre az ellentmondásokra — a jobbítás szándékával — a munka szakmai-érdemi részében részletesebben ki fogok térni. A regionális Vörös Könyv szándéka az általános ismertetésen túl a faunisztikai rész tartalmában is megjelenik, az adott faj ismertetésének szövegében elemezve, veszélyeztetettségi besorolását indokolva. A hazai — részben konvencionális — taxonómiára alapozva tárgyalásra kerül a Bakony nappali lepke faunája, kiegészítve azokkal a fajokkal, amelyek előkerülése várható. A bizonyítottan előforduló fajokat részletesen elemzem. A fajok veszélyeztetettségének jelölésére 6 fokozatú (0-5) skálát használtam, mely alkalmas arra, hogy árnyaltan mutassa be az egyes taxonok bakonyi helyzetét. A nappali lepkék veszélyeztetettségének megítélése elsősorban saját, közel 40 év alatt szerzett bakonyi tapasztalataimra épül, miután ezt az időt végig a területen töltve, folyamatosan érzékelhettem a fauna változásait. Másodsorban figyelembe vettem és felhasználtam „A Bakony természeti képe" kutatási program több munkatársának személyes közlését, a kutatói ankétokon elhangzott előadásokat és legfőképpen a tudományos dolgozatokat. A gyűjtési adatok térképezése során nagy segítséget nyújtott Tóth J. és Podlussány L. „A Bakonyi Természettudományi Múzeum nappali lepkéinek katalógusa" c. munkája, ami 1981-ben jelent meg. Fentiek alapján a veszélyeztetettség mértékére utaló fokozatjelölések a következők: 0: a faj kipusztult, vagy feltehetően kipusztult. 1 : a faj a kipusztulás határán, végveszélyben van, vagy évek óta nincs fennmaradását igazoló adat, de előkerülése még nem kizárt. 2: a faj kifejezetten ritka, veszélyeztetettsége fokozottan fennáll, vagy élőhelyeit fenyegeti közvetlen veszély. 3: a faj már erősen megritkult, vagy általában ritka és fokozott kíméletet érdemel. 4: a faj általában nem gyakori, vagy folyamatos ritkulása bizonyított. 5: népessége állandó, gyakori vagy közönséges fajnak minősíthető. Az egyes fajok élőhelyi védelmével kapcsolatos megfigyelések, javaslatok, esetenként a faj részletes tárgyalásánál találhatók. Nappali lepkéink a hazai gerinctelen fauna leglátványosabb színezőelemei. Gazdasági szerepük — miután kártételről már csupán egy-két faj esetében lehet szó — ha nem is döntd mértékben, de pozitív. Számos faj aktív szerepet játszik a beporzás folyamatában, fejlődési alakjai pedig a tápláléklánc nélkülözhetetlen elemei. Végzetes megritkulásuk, esetleges kipusztulásuk pótolhatatlan űrt hagyna maga után. A nappali lepkék egyben természeti környe-