Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

26. kép: Kecskebéka (Rana esculentaj víz alatt, a partszegélyben (Fotó: Puskás Lajos) Photo 26: Teichfrosch (Rana esculenta) unter dem Wasser in der Nähe des Ufferandes. (Aufnahme: L. Puskás) Állományának csökkenését étkezési célra való tenyésztésével lehet mérsékelni. Ilyen célú kísérletek hazánkban is folynak (Gödöllő, Lébényszentmiklós) a kecskebéka, tavi béka és gyepi béka tömeges szaporításával és tenyésztésével. *** Itt röviden ki kell térnünk a mai herpetológiának egyik erősen vitatott kérdésére : önálló fajnak tarthatjuk-e a kecskebékát? Eredetileg Linné, Rana esculenta L. névvel, fajként írta le 1758-ban. Camerano 1882-ben csak földrajzi változatnak minősítette, Rana esculenta L. var. lessonae CAM. névvel. Később, vizsgálataira és kísérleteire hivatkozva BERGER (1968, 1969, 1971) ezt a változatot Rana lessonae CAM-nak nevezi és valódi fajnak tartja, amely a tavi békával (Rana ridibunda PALL.) kereszteződve hibridet alkot: ez a kecskebéka (Rana esculenta). Ez a hibrid azonban csak valamelyik szülőpárral visszakereszteződve tud termékeny utódokat létrehozni. GÜNTHER (1985) javasolja, hogy az így hibridogenezissel létrejött rendszertani kategóriát a „klepton" (rövidítve: kl.) szó alkalmazásával jelöljék. Eszerint a kecskebéka különleges minősítést kap és Rana kl. esculenta L. néven szerepel egyes újabb munkákban. DELY és STOHL (1972) is foglalkozott a kecskebéka faji jogosultságával. A Rana esculenta L.-t továbbra is az eredeti értelemben vett önálló fajnak tartják, amelynek csupán változata a hazánkban is, a törzsalakkal azonos biotópban élő rövidlábú kecskebéka (Rana esculenta L. var. lessonae CAM.). Mindenesetre a „zöldbékák" (Rana esculenta-iessonae-ridibunda összefüggés) kérdésének tisztázása a mai herpetológia egyik fontos feladata.