Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A herpetofauna jellemzése

42. kép: Kockás sikló (Natrix tesselata tesselata) (Fotó: Tóth Sándor) Photo 42: Würfelnatter (Natrix tessellata tessellata) (Aufnahme: S. Tóth) Belső parazitái a fonalférgek közül: Strongylus denudatus, Physaloptera abbreviata, Physaloptera striata. A szívóférgek közül:Plagiorchis mentulatus (FUHN-VANCEA 1961). A kockás sikló állománya tojásrakó helyeinek, téli búvóhelyeinek szennyezése, a táj beépítése miatt erősen visszaesett. Igényeinek megfelelő biotópok fenntartása, újak létesítése a természetvédelem sürgető feladata. A HERPETOFAUNA JELLEMZÉSE Az elmúlt 25 év kutatási eredményei (a 288 gyűjtőhely, a Bakonyi Természettudományi Múzeum herpetológiai gyűjteményében őrzött 4060 kétéltű és hüllő készítmény dokumentációja és a gyűjtőnaplókban rögzített igen nagyszámú megfigyelés) alapján karakterizálhatjuk a Bakony-kutatás tárgyát képező táj herpetofaunáját. A terület több, egymástól természetföldrajzi szempontból némileg eltérő, kistájból tevődik össze. Ezek kétéltű-hüllő állományát áttekintve állíthatjuk össze az egész terrénumra vonatkozó faunaképet. Bakonyalja: Állatföldrajzi szempontból legjellegzetesebb résztája Fenyőfő. Itt-ott futóhomokos, sík, illetőleg lankás, dombhátas, erdei fenyvessel, cseres-tölgyessel, néhol akácossal, agrárkultúrákkal fedett területén 7 kétéltű faj, illetőleg alfaj él (Triturus alpestris bakonyiensis, Bombina bombina, Pelobates fuseus, Bufo bufo, Hyla a. arborea, Rana arvalis wolterstorffi és Rana ridibunda). A hazai amfibia-fajoknak tehát mintegy fele tenyészik itt. Jelentős szám ez a kistáj mostoha vízviszonyai mellett. A víz kummuláló hatása kifejezetten jelentkezik: csak a kevés folyó-, álló-, vagy mesterséges-vizek környékét népesítik be a kétéltűek. A hüllőknek csak 5 faja (Lacerta a. agilis, Lacerta v. viridis, Anguis f. fragilis, Elaphe l. longissima, Natrix n. natrix) került elő. Vagyis a magyarországi reptiüa-fajok egyharmada él itt. Csekély faj-és egyedszámuk szintén a vidék száraz éghajlati viszonyaival magyarázható. Fenyőfő herptiliái széles elterjedésű, sík és dombvidéki fajokhoz tartoznak. Kivétel a Pelobates fuscus, amely hazánkban korlátozott elterjedésű species. Számarányuk alapján dominálnak: a kétéltűek közül a Bombina bombina és a Rana ridibunda, a hüllők sorából a Lacerta a. agilis. Fenyőfő (és a Bakonyalja) kétéltű-hüllő állománya - amint azt vizsgálatainkkal megállapítottuk (MARIÁN M.-MARIÁN O. 1980) - jellegében elüt a szoros értelemben vett Bakony faunájától. Herpetofaunája alapján a Kis-Alföld zoogeográfiai egységéhez tartozik.