Marián Miklós: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20. - A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Zirc, 1988)

A fajok ismertetése

60 70 80 90 00 10 20 70 80 90 34. ábra: A kockás sikló (Natrix tessellata tessellata) lelőhelyei a Bakonyban és elterjedése Európában Abb. 34: Die Fundorte der Würfelnatter (Natrix tessellata tessellata) im Bakony-Gebirge und ihre Verbreitung in Europa. Gyakran a vízisiklóval azonos éló'helyen él, azonban annál sokkal jobban a vízhez kötött. Csak párosodás, tojásrakás és téli álom idején távolodik el a víztől. A Balaton-part nádasaiban, a partvédő kövek között tanyázik, de a parti települések elhagyott, romos, törmelékes helyein is előfordul. Fekete (melanotikus) változatát, amelyet FRITZSCHE (1985) a Balatonban „gyakorinak" jelez, a tó északi partján nem gyűjtöttük. Tavaszi ébredése március végére, április elejére esik. Párosodási módja megegyezik a vízisiklóéval. A nőstény július végén, 6-20 hosszúkás, fehér tojást rak rothadó növények, vagy a part iszapos rejtekhelyeire. Méretük: 37 x 21 mm (FUHN-VANCEA 1961). A nap melege 6-8 hét múlva költi ki. A kibújó ivadékok 150-220 mm hosszúságúak. Szeptemberben elhagyja a vizet és a száraztöldón rágcsálók földi járataiba, sziklarepedésekbe, kövek alá, fagyökerek közé húzódik a téli időszak átvészelésére. A kockás sikló gyorsan kúszó, jól úszó és bukó kígyó. Veszély esetén víz alatti rejtekére vagy a parti kövek közé menekül. Ha megfogják harap, de csak veszélytelen, nem mérges, felületi sebet ejt a bőrön. Tápláléka a vízből kerül ki: gőtét, békalárvát, békát, de mindenekelőtt halat eszik. Gyakran a vízfenéken leselkedik a kisebb halakra. Halzsákmányával a szájában - a vízből fejét és nyakát kiemelve - a partra úszik és prédáját ott nyeli el. Természetes ellenségei megegyeznek a vízisiklóéval. A technikai kultúra terjeszkedése és a közlekedési eszközök is sokat elpusztítanak közülük.