Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)
7. Fajlista
fordul elő, ahol azonban az összefüggő nagyobb mogyoróállományokban általában megtalálhatjuk. Többféle lombosfában megél (dió - Juglans, gyertyán - Carpinus, éger - Alnus, szil - Ulmus, DEMELT 1966), de elsősorban mogyoróban (Corylus avellana) fejlődik. A cincérek között talán itt látjuk a legfejlettebb „ivadékgondozást" (legalábbis ami a hazai fajokat illeti): A nőstény az élő, egyéves hajtásba kis lyukat rág a petének, s az ezáltal keletkező regenerációs faállományban kezd fejlődni a lárva. Ugyanakkor ezen hely fölött néhány cm-rel meggyűrűzi a gallyat, ami efölött elszárad, letörik. A csonk megváltozott biológiai állapota teremt optimális feltételeket a lárva fejlődéséhez, ami általában 2 évig tart (DEMELT 1966). A fiatal imágó érési táplálkozást folytat a levélzeten. Május-júniusban rajzik, általában a levelek fonákján ül meg. Könnyen ledobja magát, ezért jól kopogtatható. Data in coll. BTM-Zirc:44: 78.VI.8., Kas - 56: 79.V.29., Kol - 73:68.V.7., Papp. AL: 55: 79.V.28., 3, 79.V.29., 2, 81.VI.3., 81.VI.8., 2, 81.VI.12., 2, mogyoró leveléről, Kol - 82: 76.VI. 6., Pod - 156: (KUTHY 1896). 166. Oberea erythrocephala SCHRANK - Pirosfejű kutyatejcincér 1-1,5 cm-es, fekete, de lábai és a potrohvég, illetve oldalai sárgák. A törzsalak esetében a fej vörös, az előtör fekete, de a különböző változatoknál az előtör is többé-kevésbé vörös, de a fej és előtör egyaránt fekete is lehet. A Palearktikum déli részében fordul elő. Faunaterületünkön és a Bakonyban is sokfelé megtalálhatjuk, de mégis inkább a melegebb vidékeket kedveli. Kutyatejfajokban, DEMELT (1966) szerint KözépEurópában főkén Euphorbia cyparissiasban, annak szárában fejlődik. Május-júniusban tápnövényéről fűhálózhatjuk. Data in coll. BTM-Zirc: 37: 76.VI.15., Bali - 44: 72.VII.2., 3, Tóth - 50: 78.VII.23., Tóth - 56: 79.V.29., Kol - 59: 66.VI.7., Papp - 61: 62.V.17., Papp - 65: 71.VI.23., TóthL - 121: 68.VI.6., Papp - 137: 67.VI.29., 6, Papp - 140:60.VI.10„ Papp - 155:68.VI.6., Papp. AL: 32: Mecsértelep, 78.VI.18., Pod - 35: 78.VI.27., 3, Med - 50: 78.VII.9., Pod - 61: 79.V.29., 4, 85. VIII.6., Kol - 74: 62.VI.9., fűhálózással (TÓTH 1968) - 113: 68.V.29., Sol - 124: 78.VII.8., Pod 125:78.V.30., Pod. 167. Tetrops starki CHEVR. (Jav.: Feketeszélű aprócincér) Éppencsak meghaladja a fél cm-t, fekete testű, szárnyfedői barnássárgák, szegélyük és a csúcsuk fekete vagy sötétbarna. Valamennyi combja sárga, középső és hátsó lábszárai sötétebbek (a Tetrops gilvip es FALDERMAN esetében valamennyi láb teljesen egyszínű, sárga, itt a szárnyfedők egészen sötétbarnák vagy feketék, KASZAB (1971) ritka aberrációként KLAUSNITZER-SANDER (1981) önálló fajként kezeli). Európai elterjedesu. Mindenütt, így hazánkban is elég szórványos az előfordulása. A Bakonybol egyetlen adatunk van, de biztosra vehető, hogy több helyről is elő fog kerülni. A melegebb vidékeket kedveli, kőrisben (Fraxinus) és tölgyben (Quercus) biztosan fejlődik, de valószínűleg egyéb lombosfában is. Május végén-június elején levelekről kopogtatható. Data in coll.: 22: 77.VI.9., Med. (A Balatonalmádiból Felsőörsre vezető útról a Szabadság-kilátóhoz leágazó sárga jelzés egy napos szakaszán tölgyágról kopogtattam.) 168. Tetrops praeusta L. - Négyszemű cincér Még a fél cm-t sem igen éri el, fekete testű, szárnyfedői sárgák, végük sötét, a középső és a hátsó comb nem sárga, hanem sötétebb, barnás, vagy akár fekete. Nyugat-palearktikus elterjedesu. Hazánkban mindenfelé nagyobb számban megtalálható, a Bakonyban a hűvösebb részek kivételével szintén. Nagyon sokféle lombosfában fejlődik, mégis leginkább gyümölcsfákban: almában (Malus), szüvában (Prunus domestica), körtében (Pyrus). Néhány cm átmérőjű gallyak kérgében (esetleg kissé alatta, de a fatestet ritkán érinti csak) spirál alakú menetet rág, s vagy itt, vagy a farészben bábozódik. Május-júniusban rajzik, tápnövénye levelein vagy virágzatán találhatjuk. Gyorsan ledobja magát, szabad szemmel nehéz is kicsi mérete miatt észrevenni, de kopogtatással tömegesen gyűjthető. Data in coll. BTM-Zirc: 8: 73.V.16., Réz - 24: 67.V.6., Papp - 30: 76.V.8., Roz - 31:74.V.18., 7, Szal, 76.V.8., 76. V.9., 3, Roz - 44: 62.IV.11., Papp - 51: 83.V.11., Pod - 56: 79.V.26., Kol - 80: 73.V.28., Tóth 83: 83.V.14., Pod - 99: 78.IV.24., 13, Szal - 114: 78.V.12., 5, Ádám - 121: 68.VI.4., Papp - 134: 63.V.13., Erd - 136: 78.V.17., Pod - 157: 78.V.15., Pod. AL: 22: 78.V.28., 5, almafáról kopogtatva, Med - 55: 80.VI.5. mogyoróról, Kol - 56: 84.V.26., 2, cserjékről kopogtatva, Med - 91: 77.V.1. Pod - 102: 79.V.20., Pod - 105: 70.V.19., Sol - 144:78.V.8„ 2, Med.
