Dr. Medvegy Mihály: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19. - A Bakony cincérei (Zirc, 1987)
7. Fajlista
162. Stenostola dubia LAICH. (Jav.: Fémes hárscincér) 1 — 1,5 cm-es, szélességéhez képest hosszú cincér. Egyszínű fémes feketéskék színű. Európai elterjedesu, de elég szórványos. Hazánk területéről sincs sok adatunk, a Bakonyban még viszonylag több helyen fordul elő. A kicsit hűvösebb, nedvesebb mikroklímájú területeket kedveli. Többféle lombosfában, de elsősorban hársban (Tilia) fejlődik, de tölgyből (Quercus) is neveltük. Életmódja, fejlődésmenete hasonló a másik hazánkban található Stenostola fajéhoz (ferrea SCHRANK): 4-5 cm átmérőjű, aéha vastagabb ágakban, esetleg a törzsben a lárva a kéreg alatt rág, majd mélyen befúrja magát a fába, a vékonyabb ágak esetében egészen a bélcsatornáig, itt kb. 10 cm-t halad előre, majd bebábozódik. Az imágó a lárvajárat folytatásában tovább rág, de közben a felszín felé kanyarodik, és majdnem szabályos kerek röplyukon hagyja el a fát. Ha kora tavasszal keressük, elsősorban a földön heverő száraz, de még nedvesebb kérgű ágakat kell keresnünk. Néha a kéreg a lárvajárástól megreped. A lárva nyomát csak a kéreg belsején látjuk, a farészt alig karcolja. Ha megtaláljuk a bemeneti nyílást, nem érdemes tovább kíváncsiskodni, meleg környezetben az ágból néhány hét alatt kikel valamelyik Stenostola faj. (Hasonló módon fejlődik, és ezért hasonlóan gyűjthető az Oplosia fennica PAYK. és az Exocentrus lusitanus L. faj is, de előbbi nagyobb és jellegzetesen betömött, míg utóbbi sokkal kisebb bemeneti nyíláson hatol a farészbe.) A Stenostolák farakásokról, száraz ágakról, hajtásokról kopogtathatok május-júniusban. Érési táplálkozást is folytatnak, a leveleket, néha a fiatal kérget rágják meg. Data in coll. BTM-Zirc: 8: 71.V.8., 2, 72.VI.4., Tóth - 37: 79.V.9., Die - 38: 73.V.11., 74.V.4., Tóth, 83.V.11., 2, Pod - 56: 80.11.12 ex 1., Kol - 61:82.V.2., 82.V.3., 82.V.5., Szal - 81-.65.V.28., 9, Papp. Al.: 51: 83.V.11., - 56: 79.III.31. ex 1. hársból, Kol, 79.V.1. kidőlt hárs ágán, Kol, 81.1.1. ex 1., 3, (hárs, 80.IX.14.) Med-Kol, 85.VI.8. virágzó cserjéről kopogtatva, Med-Kol-Mus. 163. Stenostola ferrea SCHRANK - Hársfacincér 1-1,5 cm-es, az előző fajhoz hasonló alkatú, de színe ólomszürke, alig fénylő. Európai elterjedesu, de mindenütt gyakoribb az előző fajnál. Hazánkban és a Bakonyban is sokfelé megtalálható. Nagyon sokféle fában kimutatták, de elsősorban hársban (Tilia) fejlődik, életmódja hasonló az előző fajéhoz, az ott leírtak érvényesek. Ugyancsak május-júniusban rajzik, kopogtatással vagy hársfarakásokról egyeléssel gyűjthető. Data in coll. BTM-Zirc: 14: 62.V.29., Papp - 37: 79.V.6., Die - 56:80.111.14., Kol, 82.IV.25., Szal - 81:65.V.28., 3, Papp - 94: 70.V.21., Tóth - 137: 72.VI.11., Bali - 139: 78.VI.10., 79.V.12., 79.V.20., 2, Die 145: 73.V.18-, 4, Szal - 157:60.V.16., Papp. Al.: 6: 73.III.21. ex 1. hárs, Szék - 39: 73.IV.ex 1. Gas - 56: 80.1.25., 4, 80.1.28., 2, 80.11.10., 2, 80.11. 13., 2, 80.11.14., 2, 80.11.15., 3, valamennyit ex 1., hársból, Kol, 80.XII.8-12., 4, 81.1.1., 2, mind ex 1. hársból (80.IX.14.) Med-Kol, 81.VI.8. kopogtatva, Kol - 123: 72.VI.22. hárs ölfarakáson, Med-Sol. 164. Oberea oculata L. - Vörösnyakú fűzcincér 2 cm körüli, kifejezetten megnyúlt testű, párhuzamos szélű viszonylag kicsi lábú cincér. Előtora, hasa, lábai sárgák, egyébként ólomszürke, az előtör hátán két fekete petty van egymás mellett. Euro-szibériai elterjedesu, hazánkban elsősorban ártéri fűzesekben (Salix) fordul elő, de a magasabb részeken, így a Bakonyban is megtalálhatjuk, itt azonban főként kecskefűzben (Salix caprea) fejlődik. Hasonlóan a Saperda populnea L. fajhoz a pete helyét a nőstény előkészíti: harántbarázdát rág a még élő, legtöbbször 4-5 cm átmérőjű ág kérgén, ami által a fát specifikus regeneratív folyamatra kényszeríti, s a lárva eleinte ebben fejlődik. Később a bélcsatornáig fúrja be magát (ha vastagabb ágakban fejlődik, nem megy be a középig) s ott egy 30-40 cm-es járatban viszonylag gyorsan mozog (fejlett járószemölcsei vannak). A rágási forgácsot a fa oldalán kitologatja, ami árulója lehet. Keresztbe fűrészelve egy ilyen ágat, mindkét irányban üres járatot látunk. (Az Aromia moschata L. is viselkedhet hasonlóképpen, jóllehet az inkább a vastag törzseket részesíti előnyben.) A kerek kirepülőnyÜást is még a lárva elkészíti. Ha néhány állatot hasonló környezeti feltételek közé viszünk, könnyen megtelepíthető. Érési táplálkozást folytat, a levelet általában a középső levélér mentén rágja meg. Fő rajzasi ideje június vége, tápnövény érői egyelhető, kopogtatható. Data in coll. BTM-Zirc: 44: 81.VI.21. Bah - 56: 78.VII.27., Kol - 61: 69.VIL, Die - 94:64.V.12., Papp - 101:75. VI.16., Tóth - 111 : Kerteskő, 74.VII.2., Tóth. Al.: 55: 80.VI.6., 80.VI.8., 2, 80.VII.23., 80.VII.27., 80.VIII.4. valamennyi ex 1. kecskefűzből, Kol - 65: 72.VI.30., Sol - 71: 74.VIII.4., Szeő - 102: 78.VIII.12., Pod - 113: 79.VI.27., Mus - 143: 71.VI., Vesz. 165. Oberea linearis L. - Mogyorócincér Valamivel kisebb, mint másfél cm, alkata hasonló az előbb leírt fajéhoz: keskeny, hosszú, rövid lábú. Egyszínű fekete, de lábai élénk sárgák. Európai elterjedesu, hazánkban elég szórványos, inkább a hegyvidéken