Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
t ették . A figyelemre méltóan nagy 3zádájú barlangot, ami ráadÓ3ul az elég forgalmas turistaút mellett van, eddig csupán ESZTERHÁS /1903/ említette, korábbi kutatóttságáról nem tudni. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a Szarkád az egyébként részletesen kutatott félsziget kissé elhanyagolt része, másrészt azt gyanítom, hogy a korábbi kutatók nem is vették észre, mert csak a legutóbbi időkben, a turistaösvény sétaúttó való építése közben fejtették szét e kúpot és így tárult fel a barlang /illetve annak csak a fele/. A barlang szádája 6 m széles, 2,5 m magas ós északnyugat felé néz. Az útról egy törmelékből képzett peremlópcsőn mehetünk 60-70 cm-rel lejebb lévő barlangi feküre, amit törmelék alkot. Szemközt a bejárattal 90 cm magasan, néhol 1 m szélesen párkány húzódik. A falban öblös oldódások, üstök látha» ~ , 3 tok. A peremlepcsotol a belső falig ?,30 m, térfogata kb. 10 m . A barlangot befoglaló kőzet üreges meszes hidrokvarcit, kalcedon. Benne a hidrotermális oldódás nyomai látszanak. Falai sok helyen repedezettek. Ezt pedig alighanem a lefejtése közbeni robbanásoknak köszönheti. Alját gejzirittörmelék alkotja. Klímája hasonló a környezetéhez* Világos üreg lévén, alján lágyszárú növények is megtelepedtek. Zugaiban ízeltlábúak húzódnak meg. Feltárhaté. Az alját alkotó törmeléket eltávolítva valószínűleg a forráskürtő részleteit ismerhetnénk meg. Helyi jelentőségű barlang, 6-0- ember számára i.3 megfelelő esőbeálló. Irodalma: 36. 37. 20. Szarkádi-üreg /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Szarkádi-tető közepén lévő, nagy, impozáns forráskúp déli részében, nagyjából 104 m tengerszint feletti magasságban találjuk. Megközelíthető a sárga jelzésű turistaösvényen a Szarkád-tetői-barlangig, majd ettől észak-északnyugat felé letérve, kb. 100 m megtétele után akadunk rá. Először BERTALAN /1932-76/ említi a "Bakonyi barlangok adatgyűjteményében", majd ESZTERHÁS /1903/ kutatja és jegyzi le főbb paramétereit. A barlang a forráskúp délkeleti, lealacsonyodó részében van. 4,20 m széles, 70-160 cm maga3, ívelt bejárata kelet felé néz. A bejárat előterében egy beszakadás van, melynek törmelékfelszínén nagyobb kövek is előfordulnak. A beszakadásból, az azt ívelten körülfogó bejáratból, valamint a barlangnak a bejárat íveltsógét követő jelenlegi formájából arra következtethetünk, hogy a ma ismert barlang csak maradványa egy korábbi nagyobb barlangnnk. E feltevést erősíti továbbá az is, hogy a barlang feküjét alkotó törmelék mindenütt befelé lejt - a legmélyebb helyek a bejárattal szemközti falak tövében vannak, A barlang hossza a bejárattól a legtávolabbi falig 2,5 m /BERTALAN 1932-76, ezt 2 m-ben adta meg/, íve középvonalában mért szélessége 10 m, legnagyobb magassága 160 cm /BERTALANNÁL 1932-76, 300 cm/, de átlagos magassága csak 70 cm körüli, térfogata kb. 0 m 3 . A barlangot befoglaló kőzet meszes hidrokvarcit. Hidrotermális oldódással kialakult üreg, amit az oldalfalak és a mennyezet üstös oldásformái is alátámasztanak. A jelenlegi előtere másodlagosan /esetleg a bányá3zá3 következtében/ szakadt le, a hajdani barlangnak jelentős részét összedöntve. Alját laza törmelékből álló inka«zió alkotja. Klímája a külszínihez hasonló.
