Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)
A Tihanyi-félsziget barlangjai
Repedéseiben ízeltlábúak tartózkodnak. A törmelék kitermelésével lényegesen nagyobb barlangüreget ismerhetnénk meg. Helyi jelentőségű üreg, északi, fülkészerű nagyobb része egy-két személy bivakolására alkalmas lehet. Irodalma: 10. 36. 37. 67. 29. Szarkádi-sziklaeresz /egyéb elnevezései az Adattárban/ A Szarkádi-tetőnek ugyanabban a központi forráskúpjában van, mint a Szarkádi-üreg, csak annak az északkeleti végében.' Megtalálni hasonlóképpen lehet, mint az előbbit. BERTALAN /1932-76/ említi először a Szarkádi-üreggel együtt, később ESZTERHÁS /1903/ vizsgálja meg részletesebben. A barlang 4 m széle3, 220 cm magas szája délkelet felé néz. Ezt befelé egyre szűkülő, háromszög alaprajzú fülke követi. Az első rész mennyezetének gömbfülkésre oldott részénél magassága 2 m körüli, beljebb csak 150 cm, majd a végpontnál lévő kürtőben ismét magasabb. Hossza ? m, térfogata kb. 8 m 3 . A meszes hidrokvarcitban forró, kémiailag agresszív víz oldotta ki, mint mennyezetének kürtői mutatják. Formájából ítélve ez is csak "félbarlang". Valószínűleg kőfejtés tárta föl és semmisítette meg egy részét." Alját laza kőtörmelék borítja. Klímája a külszínihez hasonló. Zugaiban ízeltlábúak tanyáznak, Előterének feltárása talon hozzáférhetővé tenné a kürtőt. Helyi jelentőségű kis barlang, 3-4 személy bivakolására megfelelő. Irodalma: 10. 36. 37. 67. 30. Szarkádi-gejzírbarlang /egyéb elnevezése az Adattárban/ A Szarkádi-tető nyugati részén lévő, azon forráskúp északkeleti tövében van, melynek tetejére térképezési pontot telepítettek. /A betonból készült jelnek ninc3 felirata./ Megtaláljuk, ha az előbbiekben említett sárga jelzésű turistaösvényről Ó3zak felé letérünk a sárga f jelzésű'ösvényre, majd ezen kb. 50 m-t haladunk egy tisztásig. /Elérhetjük ellenkező irányból is a sárga -I- jelzésű ösvényen./ A tisztásról kelet felé két másik forráskúpot elhagyva, nagyjából 50 m-re találjuk a 3zarkádi-gejzírbarlangot és még két másik kisebb üreget magábafoglaló kúpot, hozzávetőlegesen 187 m tengerszint feletti magasságban. 1983-ban barlangkataszterező útja alkalmával regisztrálta ESZTERHÁS /1983/ korábbi említéséről, kutatásáról nem tudni. 3 m széles, 60 cm magas szája.északkelét felé néz. Belseje, úgy szélességét, mint magasságát tekintve kiöblösüdik. Alján a kőtörmelék kis dombot alkot. Falain mindenütt öblösödéseket, mennyezetén két félgömbös kürtőt találunk. Törmelékes feküjéből pedig mély rések tartanak lefelé, hossza 3 m, legnagyobb szélessége 4 m, átlagos magassága 70 cm, a legmagasabb részén 140 cm. Térfogata 6 m 3 körüli. Hidrotermális oldódással meszes hidrokvarcitban keletkezett barlang. Oldódások és újrakérgeződések látszanak benne. Klímája hasonlít a külvilágé-
