Eszterhás István: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 18. - A Tihanyi félsziget barlangkatasztere (Zirc, 1987)

A Tihanyi-félsziget földrajza barlangtani nézőpontból

A félsziget történelmében kétségkívül igen .jelentős I. András tevékenysége, ki Benedek-rendi apátságot alapított /Tihanyi Alapítólevél 1055/ és királyi temetkezési helyül jelöli ki. A tatárjárás után alakítják ki a tihanyi várrendszert, megerősítik a monostort, körülötte erődfalakat építenek és alighanem ekkor készül a Csúcs-hegy-i Lakótorony is /ÉRI - KELEMEN NÉMETH - TORMA 1969, UZSOKI 1980,^ ZÁKONYI 1958, 1963/. A török idők idején Tihany fontos láncszeme lett a végvári rendszernek, bár a nagy csaták e kisebb helyőrséget elkerülték, de török kézre soha nem került. A XVIII. XIX.században a megerősödött egyház jelentős építkezésekbe kezdett. Megépítették az apátsági birtok gazdasági épületeit, az azóta jelképpé vált barokk templomot ós rendházat Grassó Villebald és Lécs Ágoston irányításával. Az^egyházi építkezések mellett a jobbágyság építkezési kedve is megnőtt. Ebből az idó'ből származnak a ma műemlékké minősített árkádos parasztházak. Id.Lóczy és Cholrioky munkássága után fordul a tudományos érdeklődés a félsziget felé. Előbb Biológiai Kutatóintézetet /1927/ kap, majd Geofizikai •Obszervatóriumot /1954/- Felgyorsulnak a tudományos kutatások és húszéves 3ürgetés után /CHOLNOKY 1941, KAÁN 1931, KADIC 1939/ 1952-ben tájvédelmi körzetté nyilvánítják. Az 1900-as évek elején épültek az első üdülők, majd az 1920-as években az út, kikötő, villany és vízvezeték megépítése újabb nagy lendületet adott a további üdülőépítkezéseknek. A legutóbbi idegenforgalmi konjuktűra pedig az 1960-as években volt. így a sokóig elmaradott, mezőgazdasági arculatú faluból hazánk egyik legdivatosabb üdülő területe lett.