dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

G. FONYÓDY KATALIN – DR. GALAMBOS ISTVÁN: A zirci arborétum vadon élő lágyszárú flórája és termőhely jelző szerepe – Die wildwachsende Kralitartige Flora des Arboretums von Zirc und deren standortcharakterisierende Rolle

2. ÉLETFORMAELEMEK Az életforma vizsgálatánál RAUNKIAER (1905) rendszerét vettük alapul, vö. SOÓ (1964—1973). A több helyre besorolható fajokat minden szóba jöhető életformatípusnál számításba vettük oly módon, hogy az átmeneti típusokba tartozó fajok számát osztottuk a hozzájuk tartozó életformatípusok számával s a kapott eredményt adtuk hozzá az adott életformatípus alapszámához. A százalékos részesedést ennek alapján számoltuk ki. 3. PLOIDITÁSFOK A diploid fajokat Dp, a poliploidokat Pp rövidítéssel jelöltük. Azon fajoknál, ahol diploid és poliploid alakok egyaránt előfordulnak, mindkettőt figyelembe vettük. Ha a ploiditásfok alfajt határozott meg, úgy a megfelelő alfaj ploiditásfokát tüntettük fel. Néhány faj ploiditásfokát a rendelkezésre álló irodalomból nem tudtuk meghatározni. Ezeket a számításnál figyelmen kívül hagytuk. A változó ploiditásfokú fajoknál a fent említett számítási módszert alkalmaztuk. 4. T ÉRTÉK A növények hőigényét kifejező T érték megállapításánál a ZÓLYOMI (1964) által kidolgozott és KÁRPÁTI által továbbfejlesztett 11 fokozatú skálát használtuk. Noha a TWR indikátor koncepciót eredetileg növénytársulások ökológiai jellemzésére dolgozták ki (Ellenberg 1950, 1952), a növények termőhely jelző szerepe folytán alkalmas kisebb területek ökológiai tényezőinek értékelésére is. Figyelembe véve a Cuha-patak szerepét az arborétum talajának kialakításában, célszerűnek találtuk a magyarországi ártéri szintekre kidolgozott TWR és ennek továbbfejlesztéseként az N és S értékeket használni (KÁRPÁTI, 1978). Az itt fel nem vett fajok esetében ZÓLYOMI et al. (1966) listáját vettük alapul a TWR értékek tekintetében, s ezt kerek zárójellel jelöltük. A ZÓLYOMI et al. (1966) táblázatában nem szereplő N értéket SOÓ (1964—1973) munkájából vettük, s kerek zárójellel utalunk rá. Néhány faj egyik helyen sem szerepel, ezeket SOÓ (1964—1973) munkájából vett ökológiai és cönológiai jelleg gondos mérlegelése alapján soroltuk be és szögletes zárójellel jelöltük. A T érték átlagának számításánál a hőközömbös fajokat figyelmen kívül hagytuk, csakúgy, mint az R, N, S értékek átlagának számításánál gyeimen kívül hagytuk, csakúgy, mint az R, N, S értékek átlagának számításánál. Jelmagyarázat: TO = hőközömbös fajok T3 = tajga növényei T4 = tűlevelű, lombos kevert erdő, kontinentális sztyepp növényei T5 = lombos erdő növényei T5a = lombos erdő növényei atlantikus jelleggel T5k = lombos erdő növényei kontinentális jelleggel T6 — szubmediterrán lombos erdő, meleg sztyepp növényei T6a = szubmediterrán lombos erdő, meleg sztyepp növényei atlantikus jelleggel T6k = szubmediterrán lombos erdő, meleg sztyepp növényei kontinentális jelleggel T7 = mediterrán—atlanti örökzöld erdő növényei 5. W ÉRTÉK A vízháztartás értékeit 12 fokozatú skála alapján adjuk meg: WO = extrém száraz termőhelyen élő fajok Wl = nagyon száraz termőhelyen élő fajok W2 = száraz termőhelyen élő fajok W3 = mérsékelten száraz termőhelyen élő fajok W4 = mérsékelten üde termőhelyen élő fajok