dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16. - A zirci arborétum élővilága I. (Zirc, 1985)

G. FONYÓDY KATALIN – DR. GALAMBOS ISTVÁN: A zirci arborétum vadon élő lágyszárú flórája és termőhely jelző szerepe – Die wildwachsende Kralitartige Flora des Arboretums von Zirc und deren standortcharakterisierende Rolle

W5 = üde termőhelyen élő fajok W6 = mérsékelten nedves termőhelyen élő fajok W7 == nedves termőhelyen élő fajok W8 = mérsékelten vizes termőhelyen élő fajok W9 = vizes termőhelyen élő fajok W10 = nagyon vizes termőhelyen élő fajok Wll = vízinövények 6. R ÉRTÉK A talajreakció értékét kifejező 6 fokozatú R skála kódjai a következők: RO = kémhatással szemben közömbös fajok Rl == savanyú talajon élő fajok R2 = gyengén savanyú talajon élő fajok R3 = semleges kémhatású talajt kedvelő fajok R4 = inkább mészkedvelő fajok R5 = mészkedvelő, erősen bázikus talajon élő fajok 7. N ÉRTÉK Az egyes fajok nitrogénigényének jellemzésére a SOÓ (1964—1973) által használt 6 fokozatú skálát vettük alapul. NO = nitrogénnel szemben közömbös fajok NI — nitrogénben szegény talajon élő fajok N2 = inkább nitrogénben szegény talajon élő fajok N3 = közepes nitrogénigényű fajok N4 = inkább nitrogénben gazdag termőhelyen élő fajok N5 = nitrogénben gazdag termőhelyen élő fajok 8. S ÉRTÉK Az S érték a növény fizikai talajféleséggel szembeni igényét jelzi. A 6 fokozatú skála kódjai a következők: 50 = talajkötöttség szempontjából közömbös fajok 51 = homoktalajon élő növények 52 = homokos vályogtalajon élő növények 53 = vályogtalajon élő növények 54 = agyagos-vályog talajon élő növények 55 = agyagtalajon élő fajok 9. CÖNOLÓGIAI JELLEG A részletes cönológiai jelleg megadása nem volt célszerű, mert az egyes fajok különböző szintű cönológiai egységekre (asszociációcsoport, -sorozat, -osztály) jellemzőek s ezért százalékos kiértékelésük nehézkes és áttekinthetetlen. Ezért az egyes fajok cönológiai jellegét a divizió megadásával jellemeztük. Ez tág kategória, de előnye, hogy az egyes fajok besorolása egységesen elvégezhető, és a divíziók közti megoszlás százalékosan jól értékelhető. 10. ELTERJEDÉSI ADATOK A számszerű értékek és a cönológiai jelleg megadása után röviden jelezzük az egyes fajok területen belüli gyakoriságát és előfordulási helyét. Itt emeljük ki a florisztikailag érdekes ritkább fajokat a vonatkozó irodalom említésével. Az arboré-