Dr. Rézbányai László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 12. - Az Észak-Bakony nappali nagylepke faunája

A hegység Diurna-faunájának általános jellemzése

A HEGYSÉG DIURNA-FAUNÁJÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az É-Bakony tágabb értelemben vett területéről jelenleg 114 Diurna-fajt ismerünk, ez a hazai Diurna-faunának mintegy 70%-a. Közülük 78 faj itteni előfordulása szerepelt eddig a hazai faunisztikai irodalomban, 36 faj e munka keretében kerül közlésre. Az új fajok közül 27 fajt előttem már mások is megfogtak a hegység területén, 9 fajjal azonban mégis sikerült saját gyűjtésem alapján is gyarapítani ismereteinket. Ezzel szemben a hegységből ismert fajok közül 16 nem került elő gyűjtéseim során (ezekből 4 faj eddig csak Pápáról ismert, 1 faj csak a devecseri Széki-erdőből) : Carcharodus alceae Esp. (Pápa, 1949—66. V., VII—IX., TALLÓS), Pyrgus armoricanus Obth. (Pápa, 1956. VIII. 14., TALLÓS), Colias myrmidone Esp. (Fenyőfő, 1956. VIII. 5., TALLÓS), Aporia crataegi L. (Pápa, 1960. VI. 1., 1963. VI. 2., Fenyőfő, 1956. VI. 5., TALLÓS), Thecla betulae L. (Pápa, 1954. VII. 20., 1955. VII. 22., TALLÓS), Quercusia quercus L. (Cuha-völgy, 1908., SCHMIDT), Strymonidia pruni L. (Pápa, 1960. VI. 5., 19., TALLÓS), Maculinea teleius Bergstr. (Zirc, 1954. VII. 31., KOVÁCS I.; Tiszta-víztrölgy, 1955. VI. 3., Pápakovácsi, 1954. VII. 29., Pápa, 1953—58. VII. 14—VIII. 5.; TALLÓS), Maculinea nausithous Bergstr. (Zirc, 1954. VII. 31., KOVÁCS I.; Pápa, 1954—56. VIII. 5—28., TALLÓS; Pápa, 1961—62. VIII. 5—6., LENGYEL), Maculinea árion L. (Hubertlak, TALLÓS), Agrodiaetus amanda Schneid. = icarius Esp. (Fenyőfő, 1908., SCHMIDT), Euphydryas aurinia Rott. (Devecser: Széki-erdő, TALLÓS, LENGYEL), Limenitis Camilla L. (Bakonybél, 1958. VII. 10., AGÓCSY), Hyponephele lycaon Rott. (bizon3atópéldányát nem ismerem, É-bakonyi előfordulása „Kőrishegy környéke" megjelöléssel KOVÁCS faunakatalógusában szerepel), Neohipparchia statilinus Hufn (Fenyőfő, 1908., SCHMIDT; Fenyőfő, 1956. VII. 30., TALLÓS). Itt említeném meg, hogy van néhány olyan Diurna-íaj; bár előfordulásuk nem volna valószínűtlen, az É-Bakonyból mégis ismeretlenek: Fabriciana niobe L., Colias chrysotheme Esp., Neptis sappho Pali., Nymphalis polychloros L., Brenthis hecate Esp.. Pandoriana pandora Den. & Schiff., Euphydryas maturna L., Lycaeides idas L., Everes alcetas Hffmgg. és Heodes alciphron Rott. Ezek ugyanis DIETZEL (1973) gyűjtései során Herend környékéről már előkerültek, de pl. az Artogeia ergane HBn. itteni előfordulására aligha számíthatunk, mert a kis területű, elszigetelt É-bakonyi sziklagyepes foltok ehhez nem biztosítanak elegendő nagyságú biotópot. Szakemberek között rendszeresen felmerül egy probléma, repül-e az Erebia medusa Schiff, az É-Bakonyban, vagy sem? Bár május végén, június elején kevés alkalommal jártam csak a vidéken, a medusó-val azonban sehol sem találkoztam, és előfordulását valószínűtlennek tartom. A két lehetséges forma közül az ssp. narona Frhst. legközelebb nyugati határszéleink mentén repül, az É-Bakonyban teljesen ismeretlen előalpesi jellegű biotópokban. A vértesi endemikus alfaj ssp. loricarum Kov. biotópja szintén nagyon jellegzetes: dús növényzetű sztyepprét, kisebb facsoportokkal tarkítva. Ehhez hasonlót legfeljebb a Keleti-Bakony egyes részein láttam (pl. Királyszállás), a faj azonban itt sem ismert. Bár a hegységből ismert Dmrna-fajok száma elég magas és közöttük szerepel több érdekesebb faj is, általánosságban mégis meg kell állapítanunk, hogy faunisztikai rendkívüliségekkel itt kevésbé találkozhatunk, mint a hegység éjszakai nagylepke-faunájában (pl. Abrostola agnorista Dufay, Calostigia didymata L., Euphyia scripturata Hb. stb. Lásd: RÉZBÁNYAI, 1973, 1973a, 1973b). Az egyetlen közeli nevezetesség, a még Nyugati-Bakonyaljához tartozó devecseri Széki-erdőben repülő Euphydryas aurinia Rott. (TALLÓS, 1958), az É-Bakony szűkebb értelemben vett területén még sehol sem került elő. A hegység Diurna-faunája a földrajzi és ökológiai viszonyoknak teljesen megfelelő képet mutat, a leggyakoribb, legelterjedtebb fajok