Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

Mountains Hungary. Földt. Közl., 1958, 88. köt., p. 332—336. — Ez a fúrás középső­eocén, majd alatla mezozóos kréta ás triász rélegsorozutol határolt. Ezek közül határo­zottan felsőkréta képződmény a hippunte­szes mészkő és grifeás márga. Diese Boh­rung liât mitteleozäne und darunter meso­zoische (Kreide und Trias) Ablagerungen durchteuft Innerhalb dieser Schichtenfolge stellt der Gryphäenmergel zweifelsohne eine oberkretazisehe Ablagerunger dar. - SZABÓ ZOLTÁN, lásd 235. szám ab.it is. 1097. SZABÖNE DRUBINA MAGDA: Ba­kony-hegységi jura képződmények kőzettani vizsgálata. Examen lithologique des forma­tions jurassiques de la montagne Bakony Földt. Im. Evi .Ici., 1959. p. 99-153. - A vizsgálati anyagban a liász. dogger és malm képződmények különböző kifejlődést! össz­lclek tagjaiként mutatkoznak. lm unter­suchten Material erwiesen sich die Lias-, Dogger- und Malmablagerungen als Glieder von Komplexen verschiedener Fazies, 1098. SZABÖNÉ DRUBINA MAGDA: A ba­konyi liász mangántelepek. Liasische Man­ganerzlagerstätten itm Bakonv-Gebirge.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 951-957. — Úrkúti és eplényi tnangánlelőlielyekről. Mindkét helyen kél ércfajta különíthető el, oxidos és karbonátos érc. Uber die Mangan­crzlagerstätten Úrkút und Eplény. An bei­den Uagerstätten lassen sich zwei Erztypcn — oxidischer und karbonalischer Erz — unterscheiden. 1099. SZABÖNE DBUBINA MAGDA: Az ep­lényi mangánérc előfordulás kőzettani viszo­nyai. Conditions pétrographiques du gise­ment de mineral de manganese d' Eplénv. Földt. Int. Evi .id., 1955/1956, p. 331-342. — A feltárásban sehol sem volt. Iáiba ló alsóbásznál, fiatalabb korú fekvőképződ­mény. A fedő rétegek igen változatosak, lm Aufschluss war ein post-unterliassisches liegendes niorgonds zu beobachten. Die Liegendablagerungen sind sehr mannigfaltig. 1100. SZABÖNE DRUBINA MAGDA: Die li­assiseben Ma nga n lagers I ä t ! en von Bakony. (Mangánlelőhelyek a bakonvi liászban.) Földt. Int. Evk., 1962. 49. köt., p. 1171­1179. — Úrkút és Eplény vidéke. Umgebung von Úrkút und Eplény. 1101. SZABÖNE DBUBINA MAGDA: A ma­gyarországi mangánércek földtani és üledék ásványtani jellege. Caractère géologique et minéralogique sedimentaire des minerais de manganese de la Hongrie. Földt Közl., 1957, 87. köt., p. 261-272. - Úrkút és Ep­lény vidéke. mindkettőben az elsődleges üledékes érc fclsőliászkoiú oxidos és karbo­nátos mangánérc. Uber die Umgebung von Ürkút und Eplény. An beiden Lagerstätten ist das primäre sedimentäre Erz oxydisches und karbonatisches Manganerz oberliasis­chen Alters. 1102. SZABÖNE DBUBINA MAGDA: Man­ganese deposits of Hungary. (Magyarország mangán üledékei.) Economic Geology. Lan­caster, Fa. 1959, Vol. 54.. p. 1078-1093. — A magyarországi mangán előfordulás nagyrészt üledékes eredetű. A két. legfon­tosabb lelőhely Ürkút és Eplény. Die meis­ten Manganerzlagerstätten sind sedinicnto­gen. Die zwei wichtigsten Lagerstätten sind Ürkút und Eplény. -SZABÖNE MUHITS M. KATALIN, lásd 754. szám alatt, Lesenyei J.-al. 1103. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Geo­kémia. (Geochemie.) Bp., 1955. p. 680. — A Bakonyban Kisörsön és Kővágóörsön em­lít iparilag feldolgozható mennyiségben kvarchomokot. Tm Bakony wird Quarzsand in industriell ausbeutbarer Menge aus Kis­örs und Kővágóörs erwähnt. 1104. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Bar­na- és feketekőszén fajtáink a népgazdál­kodás fejlesztésének szolgálatában. (Die Braun- und Steinkohlentypen Ungarns im Dienste der Entwicklung der Volkswirt­schaft.) MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1953, p. 39—61. — Ajkai felsőkréta korú barna kőszén. Oberkretazisehe Braunkohle von Ajka. 1105. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: A Dunántúli Középhegység karsztvizeinek né­hány problémájáról. (Emige Probleme der Karstwässer ties Transdanubischen Mittel­gebirges.) Hidrol. Közl, 1941, 21. köt., p. 67—92. — A Bakony északi része, Balaton­felvidék. Nordteil des Bakonv, Balatonhoch­land. 1106. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: A Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe. Karstwaler contour map of the Transdanu­binn. mountains in Hungarv. Hidrol. Közl, 19 IS. 28. évf., p. 2-3. -'Balatoni adatok is. Mit Angaben auch über den Balatonsee. 1107. SZÄDECZKY-KARDOSS KLEMER: Karsztvíz térkép és preventív védekezés. (Karstwasserkarte und preventive Sehulz­massnabmen.) Hidrol Közl, 1950, p. 170— 174. — Ajka és ürkút vidékéről is. Auch von den Gegenden von Ajka und Úrkút. 1108. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR A Keszthelyi-hegység és Hévíz hidrológiájá-

Next

/
Thumbnails
Contents