Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

ról. (Uber die Hydrologie des Keszthelyer Gebirges und von Hévíz.) Hidrol. Közl,, 1941, 21. köt,, p. 15-28. - A Keszthelyihegysêg labijvizeit 3 csoportba foglalhatjuk: 1. nóri fődolornit karsztvize, 2. felsőtriász, 3. a pontusi agyagos talajvíz. Die Grundwässer des Keszthelyer Gebirges lassen sich in drei Gruppen teilen: 1. Karstwasser des norisehen llauptdolomites, 2. obertriadisehes Karst wasser, und 3. Karstwasser der pontiseben lone. 1109. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: A szén kőzettan a bányászat szolgálatában. Die Kohlen pétrographie im Dienste des Bergbaues. Bány. Koh. L., 1940. 73. évf., p. 85 —96. — Bakonvi területekről is. Auch von Bakonyer Gebieten. 1110. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Szénkőzettani vizsgálatok hazai miocénkorú barnaszeneken. (Kohlenpelrographisehe Untersuchungen an niiozänen Braunkohlentypen aus Ungarn.) Bány. Koh, L., 1947, 2. évf., p. 139—143. — Bakonvi szénlelőhelyekről is. Auch über Bakonyer Kohlenlagerstätten. "1111. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR-ERDÉLYI JÁNOS: A balatonvidéki bazaltok zeoliljainak képződéséről. Ober die Zeobtbbildung der Basalle der Balatongegend. Földt. Közl., 1957, 87. köt., p. 302-308. - SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR, lásd 1130. szám alatt is. 1112. SZÁLAI TIBOR: Adatok a Dunántúl hegyszerkezetéhez. A hajlításra való igénybevétel és a hévíz feltörések közötti összefüggés. (Beitrag zur Tektonik Transdanubiens. Zusammenbang zwischen Verhiegungsinansprui bnahme und Thermalwasseraufstieg.) Bány. L, 1951, 6. évf., p. 543550. — Az egész Balaton-felvidék említve van. Das ganze Balatonhochland wird eräwhnl. 1113. SZÁLAI TIBOR : A dunántúli nőneén. (Das Miozän Transdanub'ens.) Földi Közl., 1940, 70. köt., p. 186-104. - Megállapítja, hogy a Dunántúl man egy süllyedéses medence, hanem régi hegységpászlák és tengervályúk váltakoztak egymással. Említi a Bakony vidékét, a Tapolcai-medencét. Es wird festgestellt, dass Transdanubien kein, durch Absinken entstandenes Becken sei, sondern alle Gebirgszonen und Meeresmulden miteinander wechselten. Das Bakonyer Gebiet und das Tapolcaer Becken werden erwähnt. 1114. SZÁLAI TIBOR: Igazgatói jelentés az Állami Földtani Intézet 1949. évi kutatási munkálatairól. Compte rendu di

rectoral sur I' an 1949. Földt. Int. Evi Jel, 1949, p. 3 —10. — Bakonvi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 1115. SZÁLAI TIBOR: Igazgatói jelentés az 1945. évről. 1945 year's Report of the director of the Geological Institute. Fohlt. Int. Evi Jel, 1945, p. 1—24. — Ürkút—Zirc környéki mangán területekről is. Auch über die .Mangangebiete zwischen Úrkút und Zirc. 1 I 16. SZÁLAI TIBOR: Igazgatói jelentés az 1947. évről (Bericht des Directors für das Jahr 1947.) Földt. Int. Evi Je!.. 1917. p. 41—60. — A Détend—Szentgál vidékén végzett kutatásokról is. Auch über die Untersuchungen zwischen Herend und Szentgál. 1117. SZÁLAI TIBOR: A nyugati Kárpátok délkeleti szegélyének tektonikai vázlata és a felső karbon—nóri előmélység tengere. Die Tektonik des südöstlichen Randes der Westkarpaten und das Meer der oberkarbon—

norisehen Vortiefe. Földt. Közl, 1969. 99. köt., p. 37—16. — A Central-Alp—Kárpáti küszöb délkeleti szegélyén négy szerkezeti egységet jelöl meg a szerző. Ezek közül a Gemerid-elevációba a Balaton-felvidék is beletartozik. Am SO-Rand der Zentralalpinen— Karpatischen Schwelle werden vier tektonische Einheitungen ttnterscb'cden. Davon gehört das Balatonhochland ebenfalls zur Gemeriden-Erhörhung. 1118. S ZALA I TIBOR: Origin and heat content of the ..Juvenile"' constituents of hungarian thermal waters. (A magyar termál vizek »..Juvenilis" alkotóelemeinek eredete és h'ítartalma.) Hidrol Közl. 1949. p. 73 —77. — A Bakony területén lévő termális vizekről is. Auch über die Thermalwässcr im Baume des Bakonv-Gebirges. 1119. SZÁLAI TIBOR: Tapolca és környékének, valamint Zánka és Anlaltelep közölt fekvő területnek földtani viszonyai. Die geologischen Verhältnisse von Tapolca und seiner Umgebung, sowie des zwischen Zánka und Anlaltelep liegenden Gebietes. Földt. Int. Evi Jel, 1936/38. p. 261-277. 1120. SZÁLAI TIBOR: A várpalotai középmiocén faunája. Die Mittelmioeono Fauna von Várpalota. Annal. Mus. Hung., 1926, 24. köt., p. 33.1—347. — Eddig ez a leggazdagabb pontosan megbatározott helvetien lelőhely. Bisher ist dieser der reichste, genau bestimmte Fundort des H elve tiens in Ungarn. - SZÁLAI TIBOR. lásd 1076. szám alatt. Strausz Lászlóval is.