Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

Föhtt. Közl, 1969. 99. köt. p. 137-116. Orbitolinás képződmények a Bakony északi részében nagy ki 1er jedésbeu laiállialók. Orbitolinenführendé Ablagerungen sind im Nordteil des Bakony-Gebirgës in grosser Verbreitung bekannt. 828. MÉHES KÁLMÁN: Üj pontozott Câmérina faj a zirci Lencsés-gödörből. (Neue punktierte ( iaincrina-A il aus der LencsésGrube von Zirc.) Beszámoló a Földt, Int. Vitaüléseiről, 1943, 5. évf. p. 201-205. - MÉHES KÁLMÁN, lásd 192

; szám alatt, Csókás Jánosnál is

; 829. MÉHES KÁLMÁN—CSÓKÁS JÁNOS: A bauxitban levő radioaktív elemek mégha tarozásáról, (ober die Bestimmung radioaktiver Elemente im Bauxit.) MTA Műsz. T ad. 0. Közl, 1952, 2. köt, p. 271-274. - A meghatározások a bakonyi bauxitra is vonatkoznak. Die Feststellungen bezieben sich auf die Bakonyer Bauxite. 830. MEINHARDT VILMOS: Ajka és Úrkút hidrogeológiai viszonyai a bányászat szempontjából. (Hydrogeologische Verhältnisse in Ajka und Úrkút, vom Gesichtspunkt des Bergbaus betrachtet.) Hidrol Közl, 1953, 33. évf. p. 207-211. 831. MEINHARD!" VILMOS: Manganerz! ger bei Úrkút, in Ungarn. (Mangánérctelep a magyarországi Ürkúton.) Stahl und Kisen, 1921, Jg. 41, p. 1117-1118, - A kutatások 1917-ben kezdődtek, a feltárás továbbra is folyamatban van. Die Forschungen wurden 1917 in Angriff genommen und die Schürfungen werden heute noch immer gefühlt. - MEISEL JÁNOS, lásd 32a. szám alatt, Fülöp Józseffel; 832. MEISEL JÁNOSNE: Az ajkai vízkutató fúrás földtani eredményei. (Geologische Ergebnisse der Wasserschürfbohrung von Ajka.) Földt. Közl, 1953, 83. köt. P

, 62-66. — Az ajkai Erőmű területén 1950-ben végzett vízkuta'ó fúrás újravizsgálatának résziletes eredményei. Teilergebnisse der Neúkes von Ajka in 1950 niedergebrachten Wasuntersuchung der im Räume des Kraftwerserschürfbohrung. 833. MEITZER GUSZTÁV: A Balaton fenék homokjain')!. (Eber die Sande des Balatonbodens.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Geol, függ. 5. cikk, p. 1—2. — A vizsgált részek: Aszófő. Keszthely, Tihany. Untersucht wurden Aszófő, Keszthely, Tihany; 834. MÉSZÁROS GYÖRGY-VÉRTES LÁSZLÖ: A paint mine from the early upper palaeolithic age near Lovas (Hungary country Veszprém). (Egy a korai felső pálcolitikus korból származó festékbánya Lovas környékéi);) Acta Arch., 1955, Tom, 5. fasc. 1 — 2, p. 1-32.. 835. MÉSZÁROS JÓZSEF: Városlőd-Herend —Szentgál—U.kút környékének földtani vizsgálata. Recherche géologique de la région de Városlőd—

He ënd—Szentgál—Úrkút. Földt; Int. Evi Jeli mG

> P- 53-71. 836. MÉSZÁROS MIKLÓS—KOPEK GÁBOR — KECSKEMÉTI TIBOR: Entwurf der vergleichenden Untersuchung des siebenbürgischi'ii und des bakonyer Eozäns; (Az erdélyi és bakonyi eocén összehasonlító vizsgalatának tervezete;) Annal, Mus. Hung., 1965, 57. köt; P. Mineral et Paleont, p. 107—115. — Sümeg, Halimba; Ajka, Úrkút Stb. USW; 837. MÉSZÁROS MIKLÖS-KOPEK GÁBOR —KECSKEMÉTI T1BOB: Az erdélyi és bakonyi eocén összehasonlítása. Corrélation de L éocénë de Transylvanie á celui de la montagne Bakony. Földt, Int. Bvi Jel, 1965, p. 219—226, — A két tcülel közös vonásai és a lényeges különbségek. Gemeinsame Züge und wesentliche Unterschiede der beiden Gebiete. 838. MIKE KÁROLY: A Dunántúli Középhegység főkarsztvízsz'mtje és annak alakulását befolyásoló tényezők. (Der Hauptkarst, wasserhörizont des Transdanubischen Mittelgebirges und die Faktoren, die für dessen Veränderungen verantwortlich sind.) Bány. Kut. Int. Közl, 1963, 8. évf, p. 63-73. -Sümegi-hegység vizíz'htje, Tapolca—Nyirád közötti, 1 bálimba — Nagyvázsony. Ürkút— Veszprém, Pápái—Bakony stb. karsztvidékéről adatok. Angaben über die Gebiete von Sümeg. Tapolca—Nyirád. Halimba—Nagyvázsony, l "rkút—Veszprém, Pápa—Bakony und andere Karstgebiete. 839. MOESSNÉ RÁSKY KLÁRA: Az Atopoehara trivolvis Peck rétegtani szerepe Magyarországon. Néw occurence of the Atopochara trivolvis Peck in Hungary. Földt. Közl, 1958, 88, köt. p. 461-463. - Az Atopochara trivolvis Peck a zirci, bakonynána! stb. lelőhelyeken is az alsókréta apti emele lébe soroll rétegekből kerü't elő. Alopochara trivolvis Peck wurde auch in den Lokalitäten Zirc, Bakonynána usw. in der AplienStufe der. Unlerkreide angetroffen. 840. MOESSNÉ RÄ

SKY KLÁRA: Fossile Charophyten-Früchte aus Ungarm (Fosszilis Cha-