Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
rophyta-termések Magyarországról.) Bp., 1954, p. 74. 3 t. — A Zirc melletti fúrásról, Uber die Bohrung bei Zirc. 841. MOESSNÉ RÄSKY KLARA: Nipadites burlini Brong. tei inése Dudáitól. The crop of the Nipadites Burtiiii Brong. in Dudar. Földt. Közl, 1948, 78. köt. p. 130-134. A dudari Nipadites b. termése az alsó-eocén legfelső rétegeiből került elő. Összehasonlító adatok. Die Frucht von Nipadites burtini aus Dudar wurde in den obersten Schichten des unteren Eozän gefunden. Vergleichsangaben. 842. MOHÁCSI PAL: A Bakony földtani és paleontológiái viszonyai és kialakulása. (Geologische und paläontologische Verhältnisse des Bakony-Gebirges.) Pápa, 1895. p. 1—46. A Pannonhalmi Sz. Benedekrend Gimn. Ert 1894/95. évről. - MOHOS PÄL, lásd 148. szám alatt, Bratán Máriával. 843. MOJSISOVICS, EDMUND: Beiträge zur Kenntniss der Cephalopoden Fauna der oenischen Gruppe. (Adalék az oeni csoport Cepbalopoda-faunájának ismére éhez ) Jb. der k. k. Geolog. Reichsanstalt. Wien, 1870, Bd. 20., p. 93—112. — Triászkorú Arcestes pannonicus Mojsisovics 1870, Vörösberényből ; Trachyceras attila Mojsisovics 1870, Veszprémből stb. fajok leírása. Beschreibung der triadischen Arten Arrestes pannonicus Mojsisovics 1870, aus Vörösberény; Trachytes attila Mojsisovics 1870, aus Veszprém usw. 844. MOJSISOVICS, EDMUND: Die Cephalopoden der Mediterranen Triasprovinz. (A mediterrán triászvidék Cephalopodái.) Abhandlungen der k. k. Geologischen Reichsuitstatt. Wien, 1882. Bd. 10., p. 1-322. - Különböző fajok leírása, így: Felsőőrsről Arpadites (Ceratites) Iiepoldti Mojsisovics 1882; Nagyvázsonyból Balatoniles zitteli Mojsisovics 1882 stb. Beschreibung von verschiedenen Arten und zwar von Arpadites (Ceratites) lieoldti M. 1882 aus Felsőőrs, von Balatoni tes zitteli Mojsisovics 1882 aus Nagyvázsony usw. 845. MOJSISOVICS, EDMUND: Uber die triadischen Pelecypoden-Gattungen Daonella und Halobia. (A triászkori Peleoypoda-lajok: Daonella és Halobia.) Abhandlungen der k k. Geologischen Reichsanstalt. Wien, 1874,'Bd. 7. H. 2., p. 1-35. - Aszófőről származó Daonella hungarica Mojsisovics 1874 leírása: Balatonszőlősről Daonella reticulata Mojsisovics 1874, stb. leírása. Beschreibung von Daonella hungarica Mojsisovics 1874 aus Aszófő; Daonella reticulata Mojsisovics 1874 aus Balatonszőllős usw. 846. MOLDVA Y LORÁND: Negyedkorföldtan és térszinalakulás hazai középhegységeinkben. A neotektonikus térszinalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. (Geologie und Geomorphologie des Quartärs in den ungarischen Mittelgebirgen. Die Erscheinungen der quartären Morphogenese in den ungarischen Mittelgebirgen.) Bp., 1967, p. 172., 43 mell. — A Bakonyról is. Auch über das Bakony-Gebirge. 847. MOLL KAROLA': Heilwirkungen ungarischer Bado,'. (Magvarországi fürdők gvógvhatásai.) Hidr. Közl, 1942, p. 458-468. Adatok Hévízről is. Mit Angaben auch über H évi z. 848. MOLL KAROLA': A hévízfürdői tó hőmérsékleti viszonyairól. Von den TemperaturVerhältnisse des Teiches in Hévízfürdő. Hidrol. Közi, 1941, 21. évf. p. 3-14. - Megálla pítja, hogy Hévíz, hidrológiai szempontból egy különös természeti ritkaság. Es wird festgestellt, dass Hévíz von hydrologischem Gesichtspunkt ein Kuriosum der Natur ist. 849. MOLL KAROLY: Magyar gyógyfürdők gvógyhatásai, (Heileffekte der ungarischen Heilbäder.) Hidrol. Közl., 1942, p. 313322. — Adatok Hévízről és Balatonfüredről is. Angaben auch über Hévíz und Balatonfüred. 850. MOLNÁR JÁNOS: Magyarhoni keserű fonások. (Die Bitterwasserquellen von Ungarn.) Maht. és Term. tud. Közl., 1868, 6. köt, p. 227—244., 3. t. — Várpalotai keserűvizek vizsgálati adatai. Angaben der Analysen von Bitterwässern in Várpalota. 851. MOLNÁR JÖZSEF: Távlati földtani kutatás 1963. (Perspektivische geologische Untersuchungen 1963.) Bp., 1965, p. 263., 28 mil. — Bakony-hegységi alapkutatások, fúrások adatai is. Mit Angaben über die im Bakony-Gebirge durchgeführten Grundforschungen und Bohrungen. - MOLNÁR JÖZSEF, lásd 231. szám alatt, Darnay Bélával is. 852. MORVÁI GUSZTÁV— PÄNTÖ GÁBOR: Magyarország metallogenetikai térképe. Metallogenctic map of Hungary. Földt. Int. Evi Jel, 1965, p. 481—493. — Mangánérc összlet Ürkúton, Eplényben; bauxit előfordulás Halimba. Iszkaszentgyörgy stb; urán a Balaton-felvidéken. Manganerzkomplex in Úrkút, Eplény; Bauxillagerstätte in Halimba, Iszkaszentgyörgy usw. Uran im Balatonhochland.
