Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
roi Közl, 1950, 30. évf. p. 325-353. Adatok Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján, Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota vizeinek ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der Wässer von Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján, Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota. 609. KITTL ERNŐ : Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához. (Beiträge zur Monographie über die Haloiiden und Monotiden der Trias.) Bal Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 4. cikk, p. 1-203., 10 t. - A leírt fajok Arácson, Csopakon, Veszprémben fordulnak elő. Die beschriebenen Ai ten kommen in Arács, Csopak und Veszprém vor. 610. KITTL ERNŐ: Bakonyi triász-gastropodák. (Trias-Gastropoden des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—54. 611. KI. EB BÉLA— TU BÖK ENDRE—ZST LAK GYÖRGY: Vízföldtani megfigyelések Balatongyörök környékén. (Hydrogeologische Beobachtungen in der Umgebung von Balatongyörök.) Hidrol. Tájékoztató, 1965, p. 49—51. — Balatongyörök határában Szépkilátón és a Becehegy felé eső részen végzett vizsgálatok. Untersuchungen in der Nähe von Szépkilátó („Schöne Panorama") und des Bece-ßerges in der Umgehung von Balatongyörök. — KLEB BÉLA, lásd 599. szám alatt, Keszthely város hidrogeológiai viszonyai-nál. 612. KLEMENCSICS ISTVÁN: Dudari kőzetmozgás mérések és azok gyakorlati alkalmazása. (Vermessungen von Gesteinbewegungen und deren praktische Anwendung.) Bány. Kut. Int. Közl., 1957, 2. évf. p. 6—15. 613. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtani munkánk néhány eredményéről. (Eber einige Ergebnisse der geologischen Arbeiten im Bakony-Gebirge.) Földt. Int. Evi Jel, 1967 (előzetes), p. 61—64. — Magyarpolánv. Earkasgyepű, Bakonycsernye földtani térképezése. Geologische Kartierung von Magva rpolány, Farkasgyepü und Bakonycsernye. 614. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtani munkánk néhány eredményéről. (Cher einige Ergebnisse der im Bakony-Gebirge durchgeführten geologischen Arbeiten.) Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 29-33. - Az EszakiBakony fiatal szárazföldi-édesvízi törmelékes sorozat vizsgálatáról és kormegállapításáról. A területre vonatkozó térképezésről, über die Untersuchungen der jungen kontinentalen Süsswasserschichtenfolge des NOBakony-Gebirges und deren Altersbestimmung. Uber die Kartierungsarbeiten in diesem Gebiete. 615. KNAU EP» JÓZSEF: Beszámoló a bakonyi csoport munkájáról. (Bericht über die Arbeiten der Bakonyer Gruppe.) Földt. Int. &vi Jel, 1965, p.' 177-179. - A tudományos eredmények monografikus formában való rögzítése. Monographische Synthese der wissenschaftlichen Ergebnisse. 616. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bakonyi csoport 1966. évi munkájáról. (Bericht über die in 1966 durchgeführten Arbeiten der Bakonyer Karlierungsgruppe der Ungarischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int. Evi Jel., 1966 (előzetes), p. 55. 617. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bakonyi csoport 1966. évi munkájáról. (Bericht über die in 1966 durchgeführten Arbeiten der Bakonyer Kartiei ungsgruppe der Ungarischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int, Evi Jel, 1966, p. 49-52. Bp. 1969. - Szentgál, Bakonyszentkirály, Csesznek, Várhegy környéki munkálatok. Arbeiten in der Umgebung von Szentgál, Bakonyszentkirály, Csesznek, Várhegy. 618. KNAUER JÖZSEF: Calpionellidea-rendszertani kérdések. Problèmes systématiques des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 155—168. — A Dunántúli Középhegység számos szelvényében rendkívül sok, eredeti értelemben vett ,oblonga" van, Sümegen négyzetcentiméterenként löbbszáz is. A faj a Bakony-hegység nyugati és középső részén domináns. In zahlreichen Profilen des Transdanubischen Mittelgebirges gibt es ausserordentlich viele Vertreter von „oblonga" in originalem Sinne. In Sümeg können sogar mehrere Hundert Exemplare pro cm 2 angetroffen werden. Die Art ist im westlichen und mittleren Teil des Bakony-Gebirges dominant. 619. KNAUER JÓZSEF: Hézagos albai rétegsor Balinkán Une série incomplète de 1' albien a Balinka. Földt. Int. Evi Jel. 1964, p. 221—226. — Mór és Balinka közötti terület vizsgálata. Untersuchungen des Gebietes zwischen Mór und Balinka. 620. KNAUER JÓZSEF: A turrilileszes márga földtani korkérdése. Sur le problème de 1' age géoloo-ique des marnes á turrilles. Földi. Int. Evi Jel, 1966, p. 72-75. - Az ÉszakiBakonyban a tunïliteszes márga az apti munieriás agyag transzgressziójával kezdődő üledékképződési megaciklus zárótagja. Abschlussglied des im nördlichen BakonyGebirge mit der Transgression der Turrilitemnergel und der aptisehen Munierientonen beginnenden Megazyklus der Sedimentation.
