Dr. Bayerné Károlyi Gabriella, dr. Kaplayné Schey Ilona: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 9. - A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása a lényeges adatok ismertetésével – Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
621. KNAUER JÖZSEF— NAGY ISTVÁN: Lore nziella nov. gen. új Cnlpioncllidea nemzetség. Lorenziella nov. gen. nouveau genre des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel., 1961, p. 143—153. — Calpioncllopsis oblonga, Nannoconus Steinmanni Kamptner Sümegről — aus Sümeg. - KNAUER JÖZSEF, lásd 111. szám alatt, Bihari Dániellel is. - KNAUER JÖZSEF, lásd 350. szám alatt, Füiöp Józseffel is. 622. KOCH ANTAL: A Bakony északnyugati részének másodkori képletei. (Mesozoische Formationen des NW-Teiles des BakonyGebirges.) Földt. Közl, 1875, 5. köt. p. 104 —126. — Általános földtani, szerkezeti leírás. Allgemeine Beschreibung der Geologie und Struktur des Gebietes. 623. KOCH ANTAL: A Bakony-hegység északnyugati részének nummuil képlete és fiatalabb képződményei. (Das Nummulitikum und jüngere Formationen des NW-Teiles des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl,, 1871, 1. köt. p. 118—124. — A nummulit képletből három emelet van kifejlődve: Lucasana, Striata és Tchibatchcffi-cmelet, Az itt talált fajok meghatározása és leírása. Das Nummulitikum ist durch drei stratigraphische Stufen vertreten: die Lucasana-, Striataund Tchichatcheffi-Slufe. Bestimmung und Beschreibung der hier gefundenen Arten. 624. KOCH ANTAL: A Bakony-hegység nyugati részének felső kréta képlete. (Die Oberkreide-Formation des westlichen Teiles des Bakony-Gebirges.) Fölß.'j Közl.. 1871, 1. köt. p. 12. — A Bakony-hegység Lúgodtól Ajka vidékéig héizódó felső kréta képlet ismertetése. Beschreibung der Oberkreide-Formation, die im Bakony-Gebirge sich von Ugod bis zur Umgebung von Ajka verfolgen lässt. 625. KOCH ANTAL: A Congeria képlet a Ba. kony nyugati szélén Pápateszértől Polányig, (Die Congerienformalion am Westrand des Bakony-Gebirges von Pápateszér bis Polány.) Földt."Közl, 1872, 2, köt. p. 105-124. - A fúrások részletes rétegsorral, az elemzések eredményeivel. Die Bohrungen mit detaillierter Schichtenfolge und den Ergebnissen der Analysen. 626. KOCH ANTAL: Erdély ó-tertier Echinidjei. Die alttertiären Echiniden Siebenbürgens. Földt. Int. Evk., 1884/87, 7. köt. p. 45—123. — Padrag mint a Conoclypus conoideus Agassiz faj lelőhelye. Padrag als Fundort der Art Conoclypus conoideus Agassiz. 627. KOCH ANTAL: Földtani utazás a Bakony nyugati részében. (Geologische Excursion im Westteil des Bakony-Gebirges.) Term. tud. Közl, 1870. 2. köt., p. 373 384 és 436-444. - Kardosrét, Szesztra, Malom- és Bocskor-hegyet; alkotó jura és liász rétegek, kövületeik, daehstein-mészkő. dachsteini dolomit és ezeknek jellemző kagylói. Jura und Liasschichten, Dachsteinkalk und Dachsteindolomit und deren Fossilien in Kardosrét und Szesztra, sowie am Malomund Bocskor-hegy, mit charakteristischen Muscheln. 628. KOCH ANTAL: A magyar korona országai kövült gerinces állatmaradványainak rendszeres átnézető. (Systematische Übersicht der fossilen Vcrlebralenresten der Länder der Ungarischen Krone.) Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének munkálatai. 30. Vándorgyűlés. 1900, p. 526— 560. — Padragról és Ürkútról a Myliobatis superbus Hanlk. faj leírása. Feketehegyről az Otodus sp. ind. leírása. Beschreibung von Myliobatus superbus Hantk, aus Padrag und Ürkút. Beschreibung von Otodus sp. vom Fekete-Berg. 629. KOCH NÁNDOR: A Magyar Középhegy, ség jurafáciesei. (Die Jurafazies des Ungarischen Mittelgebirges.) Koch Emlékkönyv. Bp., 1912, p. 35—45. — A júra-képződményck a Dé'i-Bakouy kivételével dachstein mészkőre települnek. Alsó, középső, felső liász, alsó dogger és az Északi-Bakonyban brachiopodás mészkövek is fellépnek. Mit Ausnahme des südlichen Bakony-Gebirges lagern die Juraschichten auf dem Dachsteinkalk. Unterer, mittlerer und oberer Lias, unlerer Dogger, im nördlichen Bakony-Gebirge auch Brachiopodenkalke. 630. KOCH SÁNDOB: Gyűjtsünk ásványokat. (Sammeln wir Mineralen !) Bíivár, 1939, 5. évf. 7. sz. p. 540-544., képek. — A Balatonfelvidék ásványkincséről is. Auch über den Mineralschatz des Balatonhochlandes. 631. KOCH SÁNDOR: Kénkristályok Ajkáról és Pilisszentivánról. Schwefelkristalle von Ajka und Pilisszentiván. Annal, Mus. Nat. Hung., 1928, Tom. 25. p. 451-455. — A kristályok legnagyobb része alapbipiramis és majdnem teljesen hibátlanok. Der grösste Teil der Kristalle ist von Grundbipyromiden vertreten und fast vollkommen tadellos. 632. KOCH SÁNDOR: Trianoni Magyarország ásványai. (Die Minerahen von Ungarn nach dem Trianoner Friedensvertrag.) Term. tud. Közl. 1927, 59. köt. pótfűz, p. 45. 48. Halimba: alumíniumérc, Ajka: ajkait, Szentgyörgyhegy: olivin stb. Bei Halimba: Aluminiumerz, bei Ajka: Ajkait, bei Szentgyörgy-hegy: Olivin.
