H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A TANÖSVÉNY - 14. megálló: Szökrényes-kő
növények közül az erdei holdviola (Lunaria rediviva) érdemel említést, melyet a népnyelv gyakran pénzvirágnak nevez. Utóbbi abból a megfigyelésből ered, hogy a becőtermés, közepe a hártyás válaszfallal a növényen marad, s lapos, kerek alakja a pénzre emlékeztet. A gerinctelen állatvilág egyik ritkasága az apró termetű zömök gyorsfutó (Bembidion schueppeli), amely a Szökrényeskő-árokban is megtalálható. A madarak közül pedig említésre méltó faj a verébalkatúak rendjébe tartozó énekesmadarak legtermetesebb európai képviselője, a holló (Corvus corax). A szurdokvölgyek, bükkerdők madara. A Bakony faunájából mintegy 100 éven keresztül hiányzott, s csak az 1980-as évek közepén telepedett itt újra meg. Azóta állománya oly mértékben megerősödött, hogy az 1990-es években már mintegy 30 pár fészkelését tartottuk nyilván a hegységben és peremterületein. Mivel a költőpárok revírje a 100 km 2-t is elérheti, a költési Erdei holdviola időben táplálék után kutató szülők fészkelőhelyüktől akár 5-10 km-re is felbukkanhatnak. Többnyire párban járnak, sokszor köröznek ragadozó madarak módjára, s ilyenkor jól látható ék alakú farkuk és erős csőrük is. Egymással kommunikálva mélyhangú korrogásuk ("korr-korr") messzire hallatszik, könnyen felismerhető. 14. megálló: Szökrényes-kó' A Fehér-kő-árok legnagyobb mellékvölgyének torkolatánál impozáns sziklatorony, a Tatai Mészkő második leghatalmasabb szirtje emelkedik. (A legnagyobb a névadó Fehér-kő, állomásunktól E-ra 200 m-re, a völgy bal oldalán.) Keleti oldala mindkettőnek függőleges sziklafal. Ahol állunk, onnan a Szökrényes-kő gerincének E-i vége látható. (A régi térképen Szökrönyös-kő, az új turistatérképen viszont Szekrényes-kő, ez utóbbi azonban íróasztal melletti alkotás.) Érdekes összehasonlítani a két összefutó völgy képét. A Fehér-kő-árok feneke még itt is lapos, rajta földút, nincs benne vízmosás, kőtörmelék is alig. A völgybe folyó esővíz, olvadékvíz hamar beszivárog a mészkő repedéseibe és a mészkőtörmelék közé, ezért időszakos vízfolyás is csak ritkán alakul ki, a völgytalpon felhalmozódik a talaj és a növénytörmelék. A Szökrényes-kő-árok merőben más. Mély vízmosását roppant erős időszakos vízfolyás alakítja, a meder kőgörgeteg és hatalmas kőzettömbök között kanyarog. A mederben többnyire víz is folyik, amely a Szökrényes-kő alatt beszivárog. Mi okozza ezt a hatalmas különbséget? A Szökrényes-kő K-i oldalán törés húzódik, amely É felé a Fehér-kő K-i szegélye mellett folytatódik. A törés mentén a Tatai Mészkő a mélybe zökkent, s a Szökrényes-kő árok már a rátelepülő agyagos
