H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TANÖSVÉNY - 14. megálló: Szökrényes-kő

Karélyos vesepáfrány rétegsoron alakult ki. Az agyagba nem szivárog be a viz, bővizű időszakos patak alakulhat ki a mederben, az agyag nedvesen síkossá váló felszínén pedig könnyebben elmozdítja a mederbe gurult, csúszott kőtömböket. Ugyanezt tapasztalhatjuk a Fehér-kő-árok torkolat alatti szakaszán is. Látható, hogy az agyagos képződménynek milyen fontos szerepe van a környék, s általában az ÉBakony középső sávjának természeti viszonyaiban. Ismerjük meg hát név szerint is: a geológusok Tési Formációnak hívják. A formációban néhol mészkő rétegek, lemezek is vannak. Ha körülnézel a mederben és a völgytalpon, fölfedezheted ezeknek a Tatai Mészkőnél sötétebb szürke darabjait is. A völgy alsó részén, a Szökrényes-kő-árok betorkolása közelében egy, a jégkorszak idejéből átmentődött növény, a havasi ribiszke (Ribes alpinum) is él. A két völgy találkozásánál irányt váltva a Szökrényes-kő árok mentén haladunk felfelé. A völgyalj oldalában ritka, védett páfrány a karéios vesepáfránv (Polystichum aculeatum) is szemünk elé kerülhet. Az idős bükkösben gyakori a már ismert babér boroszlán, s ha figyelmesen haladunk, közeli rokonára a farkas boroszlánra (Daphne mezereum) is rábukkanhatunk. Ennek virágai rózsaszínesek, s lombfakadás előtt március-áprilisban nyílnak. A védett növény könnyen összetéveszthető egy kinézetre hasonló növénnyel, az erdei kutyatejjel (Euphorbia amygdaloides). Utóbbi azonban nem fás szárú, szemben a törpecserje farkas boroszlánnal. A Szökrényes-kő-árokban fölfelé indulva vessünk egy pillantást a szirt függőleges falára, s az oldalán lévő törmeléklejtőre, melyen szinte mindig friss szakadások láthatók. Az árokban gyakori árvíz rendre alámossa a meredek, meglehetősen instabil lejtőt, s a lösszel, talajjal kevert kőzettörmelék leomlik. A völgy jobb (ÉK-i) oldala lankás hegyoldal, tetején néhány kisebb sziklacsoport: a Tési Formációra települő Zirci Mészkő alját látjuk. A két képződmény határa táján néhány szivárgó, gyérvizű forrás fakad. Végül kilaposodó, kiszélesedő völgyfőbe érünk, amelyből K felé haladva érjük el a Bakonybélből jövő erdészeti feltáró utat. Az áteresz alatt csermely csörgedezik, mely vizének javarészét a közeli Mami-forrásból nyeri. Farkas boroszlán