H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Állatvilág

tolvaipoloska (Nabiculaflavomarginata). Tipikusan hegyvidéki faj, szinte kizárólag a Magas-Bakony területén él. A hüllők közül a tanya környékén is találkozhatunk legnagyobb siklófajunkkal, az erdei siklóval (Elaphe longissima). Hátának és az oldalainak színe a világos olajzöldtől a sötétbarnáig változhat, a hasa egyszínű sárga. Elsősorban a napsütötte lomberdőket kedveli. Gyakran látható az erdőszéleken, kimerészkedik a közeli bokros, napsütötte részekre is. Táplálékát kisebb gerincesek, elsősorban rágcsálók (egerek, pockok, cickányok) alkotják, de a madárfiókákat, tojásokat is kiszedi a fészekből. A Bakonyban nem él mérgeskígyó, tehát kígyómarástól nem kell tartani! A siklók közül előfordul még a rézsikló (Coronella austriaca) és a vízisikló (Matrix natrix) is. A gyíkok leggyakoribb faja a fürgegyík (Lacerta agilis), de találkozhatunk a lábatlan uvíkkal (Angiiis fragilis), más néven a törékeny gyíkkal vagy kuszmával is, mely nevét arról kapta, hogy lábai elcsökevényesedtek, ezáltal sokan kígyónak nézik. Veszély esetén viszont a gyíkokhoz hasonlóan a farkát ledobja — innen ered a törékeny elnevezés —, valamint a kígyóktól eltérően pislogni is tud. Mint minden kétéltű- és hüllőfaj, ezek is védettek. Sok madárfaj fészkel a tanya környékén. A bükkfák törzsén és ágain gyakran láthatunk apró szökkenésekkel, fejjel lefelé "csúszni" egy verébméretű, felül palaszürke, alsó felén rozsdabarna színezetű, fekete szemsávos madarat, a csuszkát (Sitta europaea). Odúlakó faj, a középkorú és idősebb szálerdőkben fészkel. Éjszakánként furcsa nyávogásszerű hangot J Lábatlan gyík hallat a macskabagoly (Strix aluco). Főleg öreg fák odvában fészkel, éjjel jár zsákmány után. Táplálékát pockok, egerek és gyakran a nagy pele alkotja. Az emlősök közül az épületek környékén is gyakran megfigyelhetjük az egyik mókusféle rágcsálónkat, a nagy nelét (Glis glis). Elsősorban estefelé és éjjel aktív. Könnyen megismerhető szürkés színéről, hatalmas gombszemeiről (éjszakai életmód!) és bozontos farkáról (amely azonban a mókusénál vékonyabb). Fürgén mozog a fák ágain, gyakran sivítozva ugrál ágról-ágra, de felkapaszkodik a függőleges falakon is. Elsősorban növényi táplálékot fogyaszt. Faodvakban, védett zugokban telel. Ráktanya környékén is előkerült a Bakony egyik eddig ritkán fellelt rágcsálója, a pirókegér (Apodemus agrárius). Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán