H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Állatvilág

Macskabagoly végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Magyarország keleti részén gyakori ez a faj, de a hegységünkben ritkán kerül elő. Estefelé indulnak vadászni a denevérek, a cickányokhoz hasonlóan rovarevő-, s közismerten éjszakai életmódot folytató állatok. A hegységben gyakori a korai- (Nyctalus noctula), a nagy fülű- (Myotis bechsteini) és barna hosszúfülíí-denevér (Plecotus auritus). Egyes fajok már világosban előjönnek rejtekhelyeikről, s csapongva röpködő egyedeik ilyenkor gyakran megfigyelhetők az erdők lombkoronája és a rét fölött. Telelésre általában a barlangokba húzódnak vissza. Az erdei-mezei sétáktól sokakat elriaszt a kullancsveszély. A kullancsok az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak. Szinte mindenütt megtalálhatók, a tölgyesek és más erdők cserjeszintjében csakúgy, mint a tisztásokon, réteken, legelőkön. Az emberre veszélyes fertőzéseket (pl. vírusos agyvelőgyulladás, Lyme-kór) elsősorban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti. A Bakony területén élő kullancsok fertőzöttsége átlagosnak mondható. Sok mindent tehetünk a fertőzés elkerülésére, a kullancs bőrbe jutását megakadályozhatjuk zárt ruházattal vagy riasztó kenőcsökkel, aerosolokkal. Ha mégis megtörtént a baj,

4 néhány órán belül kiszedve (nem krémekkel, olajjal megkullancs-csipesz segítségével) meggátolhatjuk a fertőzés bejutását a szervezetbe, de ha valaki többet jár erdőn-mezőn, érdemes beoltatnia magát. Ez azonban csak a kullancs-encephalitis ellen véd, a Lyme-kór ellen manapság még nincs kidolgozott oltóanyag. Továbbra is óvatosnak kell lenni, de e félelem miatt senki ne fossza meg magát a természetjárás szépségeitől. A tanyához tartozó öreg, felhagyott gyümölcsös leggyakoribb futrinkája (a futrinkák a nagy testű Carabus fajok összefoglaló magyar neve) a védett változó futrinka (Carabus scheidleri), nevét változékonyságának köszönheti, számos színváltozata fordul elő (a bronzos színűtől a zöldön át a kékig). Hazánkban 11 alfaja él, melyek közül itt a Vértesben is honos vertesensis alfaj fordul elő. A kisebb futóbogarak közül a fémkék bársonyfutó B Csuszka fullasztva, hanem pl.