H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Állatvilág

természetes társulásra. A zonális növénytársulást az éghajlat alakítja, míg az intrazonális társulás nem kötődik egyetlen, az éghajlat által alakított növényzeti zónához, a növény számára fontos egy vagy több ökológiai tényező átlagtól való eltérése (túlkínálata vagy éppen hiánya) eredményezi megjelenését. Néhány példa: zonális természetes társulást találunk a bükkös, a gyertyános tölgyes, a tölgyes erdőtársulások között (de nem mindegyike az), míg intrazonális társulás a patakparti égeres, mely megjelenhet a tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös, sőt a fenyves zónában is. Létrejöttében a patakpartok friss, oxigéndús vízzel ellátott talaja játszik közre. De intrazonális társulás az ugyancsak több zónában megjelenő szurdokerdő, ennek jellemzését később adjuk meg. Végezetül még egy fogalom: extrazonális társulásról akkor beszélünk, ha egy — valahol zónát alkotó — növénytársulás más zónába ékelődve jelenik meg. Példaként a bükkös zóna déli lejtőin felbukkanó tölgyeseket, vagy a tölgyes zóna északi lejtőin megjelenő bükkös állományokat említhetjük. A természetes növényzet kiirtásával, átalakításával jönnek létre a mesterséges növénytársulások. Példaként a lomberdő zónában kialakított irtásréteket (kaszálókat), legelőket, szántókat, mesterséges faültetvényeket stb. említhetjük. Utóbbi növénytársulások nem stabilak, ha a létrehozó hatás pl. legeltetés, kaszálás, szántás stb. megszűnik, a növénytársulás folyamatosan változva az eredeti természetes növénytársulássá alakul vissza. A hegyi tanyán egykor megtelepedő Rák-család erdőt irtott, házat, istállókat épített, gyümölcsöst telepített, szántókat, legelőt, kaszálóréteket alakított ki. Mára mindebből csak néhány részlet maradt fenn. Az épületek melletti egykori gyümölcsös a nemesítők, fajtafenntartók örömére számos gyümölcs-táj fajtát őrzött meg. A szántókat ismét erdővel telepítették be, a legelők és rétek nagy része visszaerdősül. Állatvilág A vidék jellegzetes magas-bakonyi táj, változatos terepadottságokkal (hegyekkel és szurdokvölgyekkel), növényzettel és állatvilággal. Allatföldrajzilag a Bakony a közép-dunai faunakerület (Ős-Mátra) dunántúli-középhegységi faunajárásába (Pilisicum) tartozik. Öt kistájra osztható, ezek közül Ráktanya az EszakiBakony faunakistáj része. A szubmediterrán és atlanti éghajlati hatás együttes jelenléte következtében igen sokszínű, gazdag élővilág alakult ki. A terület középhegység-jellege ellenére több magashegységi állatfaj találja meg itt életfeltételeit, melyek közül az egyik legjellemzőbb a havasi cincér (Rosalia alpina), a környék bükköseinek értékes, védett rovarfaja. A tanösvény útvonala érinti a környék jellegzetes élőhelyeit: a bükkösöket, a gyepterületeket, a cserjéseket, a szurdokvölgyeket, a patakmedret és egyéb vizes