H. dr. Harmat Beáta szerk.: Ráktanya tanösvény vezetőfüzet (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET RÁKTANYA KÖRNYÉKÉN - Növényvilág

Növényvilág Ráktanya az Öreg-Bakonyban, Hárskút határában helyezkedik el. A környező legközelebbi településektől (Bakonybél, Hárskút, Pénzesgyőr) 4-6 km távolságra fekszik. Még az ilyen lakott helyektől viszonylag távol, a hegyek között megbújó helyen is az emberi tevékenység számos nyomával találkozunk. A házcsoport, a gyümölcsös, a kaszálórét az egykori természetes erdők helyén áll. De a tanösvényt bejárva lépten-nyomon találkozhatunk e tevékenység más formáival: erdőgazdálkodás, föld és szilárdabb burkolatú utak hálózata, egykori legelők, szántók, rétek, magukra hagyott házak, villamos vezetékek, eldobott műanyag palackok jelzik, hogy nincs egyetlen négyzetméter terület sem, ahol ne tudnánk tetten érni az ember jelenlétét. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen volt a táj képét meghatározó növényzet a természetformáló ember megjelenése előtt? Az élet első nyomai a Föld nevű bolygón 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. Mi ennek az eredményét láthatjuk, s sok esetben pusztítjuk el. Nagy ívű fejlődéstörténet felvázolása helyett elégedjünk meg a következő megállapítással: az élővilág sokfélesége, milyensége egy adott helyen elsősorban az éghajlati viszonyok függvénye, annak nagyobb mértékű változásával változik az élővilág is. S egy meglepő tény: a napjainkat is jellemző éghajlati viszonyok mindössze 2800 évet számlálnak (az elmúlt 10-12 000 évben öt nagyobb éghajlati változásról tudunk, tehát egy adott terület növényzetének természetes összetétele e rövid időszak alatt is ötször változott). A Kárpát-medence, amelyben a Bakonyvidék is található a Nagy-alföld kivételével jelenleg a zárt lomberdők zónájában fekszik, természetes növényzete a lomberdő. Ennek finomabb tagolása alapján a következő általános kép rajzolható meg: a sík- és dombvidéken valamint az alacsonyabb hegyvidéken tölgyesek, felette keskeny gyertyános-tölgyes sáv, a felett pedig bükkösök helyezkednek el. Ez a szabályszerűség a Bakonyban azonban felborul. A Magyar-középhegység többi tagjában (A Vértestől a Zempléni-hegységig) megfigyelhető gyertyános tölgyes zónát a Bakonyban nem leljük, itt a tölgyesek és bükkösök közvetlenül érintkeznek egymással. Foltokban természetesen itt is találunk gyertyános-tölgyeseket, de ezek nem alkotnak önálló zónát a bükkösök és tölgyesek közé ékelődve. Ennek okát a bükkerdő ismertetésénél adjuk meg. Hogy a tanösvényen látottakat megfelelően értelmezhessük, ismerkedjünk meg néhány alapvető növény földrajzi fogalommal. Elsőként azt kell tudnunk, hogy az erdő, a rét, a kaszáló stb. növényei nem véletlenszerűen, hanem meghatározott törvényszerűségek szerint társulnak egymással. Ezt felismerve az emberi elme megalkotta a növénytársulás fogalmát, annak nevezéktanát, alá-fölérendeltségi viszonyban álló csoportjait (a Magyarországon kimutatott, sok esetben innen leírt természetes és mesterséges növénytársulások száma csaknem félezerre rúg). A természetes növénytársulásokat két nagy csoportra oszthatjuk: zonális és intrazonális