H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység állatvilága

különböző odúlakó madarak - elsősorban is a cinegék és a harkályok - számára jelentenek jó élőhelyet. A cinegefélék hazánkban előforduló 6 faja közül a bakonyi tölgyesekben általában a szén- {Parus major) (21. ábra), a kék (Parus caeruleus) és a barátcinegével (Parus palustris) találkozhatunk. Míg a cinegék többnyire a lombozat különböző részein kutatnak táplálék után, addig az ugyancsak odúlakó harkályfélék a fák törzsén vagy a vastagabb-vékonyabb ágakon keresgélnek. Közülük a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a leggyakoribb - minden fás élőhelyen megtalálható. Kisebb termetű rokona, a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) már inkább csak a tölgyesekre jellemző. A Bakony résztájai közül leggyakrabban a Pannonhalmi-dombság és a Balaton-felvidék területén figyelne- 21. ábra: Széncinege tünk fel rá. Legkisebb harkály faj urukra, a kis fakopáncsra (Dendrocopos minor) is legtöbbször a tölgyesekben bukkanhatunk. E társulások nyíltabb, ligetesebb, bokrosabb erdőrészleteiben gyakran láthatjuk a galambfélék egyik - hazánkban általánosan elterjedt - faját, a vadgerlét (Streptopelia turtur). Ugyanitt számos aprótestű énekesmadár is előfordul - közöttük a poszátafélék képviselőit (poszáták, füzikék) éppúgy megtaláljuk, mint a billegetőfélék, az őszapófélék vagy éppenséggel a pintyfélék egyik-másik faját. A poszáták közül leggyakrabban a barátposzátával (Sylvia atricapilld) találkozhatunk. Hímjeinek éneke költési időben mindenféle hallható. Közeli rokona, a füzikék nemébe tartozó csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) egyszerű, kéttagú „csilp-csalp" éneke kora tavasztól késő őszig sokfelé szól. A billegetőfélék családjába tartozó erdei pityer (Anthus triviális) az erdőszélek, erdei tisztások, nyiladékok és tarvágások jellemző faja. Az általában kisebb-nagyobb csapatokban járó, aprótermetű, hosszúfarkú, finom cserregő hangot adó őszapó (Aegithalos caudatus) ugyancsak a gyakoribb madarak közé tartozik. Az erdő életközösségében fontos szerepet töltenek be a ragadozó állatok. Az ország más tájaihoz hasonlóan itt is az egerészölyv (Buteo buteó) a leggyakoribb ragadozó madár. E nagytestű, röptében mintegy 130 cm szárnyfesztávolságú fajt a legtöbb ember csak „sas"-ként szokta emlegetni. Egyik fő táplálékát - mint ahogy neve is