H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység állatvilága

különböző odúlakó madarak - elsősorban is a cinegék és a harkályok - szá­mára jelentenek jó élőhelyet. A cinegefélék hazánkban előforduló 6 faja kö­zül a bakonyi tölgyesekben általában a szén- {Parus major) (21. ábra), a kék (Parus caeruleus) és a barátcinegé­vel (Parus palustris) találkozhatunk. Míg a cinegék többnyire a lombozat különböző részein kutatnak táplálék után, addig az ugyancsak odúlakó harkályfélék a fák törzsén vagy a vastagabb-vékonyabb ágakon keres­gélnek. Közülük a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a leggyakoribb - minden fás élőhelyen megtalálható. Kisebb termetű rokona, a közép fa­kopáncs (Dendrocopos medius) már inkább csak a tölgyesekre jellemző. A Bakony résztájai közül leggyak­rabban a Pannonhalmi-dombság és a Balaton-felvidék területén figyelne- 21. ábra: Széncinege tünk fel rá. Legkisebb harkály faj uruk­ra, a kis fakopáncsra (Dendrocopos minor) is legtöbbször a tölgyesekben bukkanhatunk. E társulások nyíltabb, ligetesebb, bokrosabb erdőrészleteiben gyakran láthatjuk a galambfélék egyik - hazánkban általánosan elterjedt - fa­ját, a vadgerlét (Streptopelia turtur). Ugyanitt számos aprótestű énekesmadár is előfordul - közöttük a poszátafélék képviselőit (poszáták, füzikék) éppúgy megtaláljuk, mint a billegetőfélék, az őszapófélék vagy éppenséggel a pinty­félék egyik-másik faját. A poszáták közül leggyakrabban a barátposzátával (Sylvia atricapilld) találkozhatunk. Hímjeinek éneke költési időben minden­féle hallható. Közeli rokona, a füzikék nemébe tartozó csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) egyszerű, kéttagú „csilp-csalp" éneke kora tavasztól késő őszig sokfelé szól. A billegetőfélék családjába tartozó erdei pityer (Anthus triviális) az erdőszélek, erdei tisztások, nyiladékok és tarvágások jel­lemző faja. Az általában kisebb-nagyobb csapatokban járó, aprótermetű, hosszúfarkú, finom cserregő hangot adó őszapó (Aegithalos caudatus) ugyancsak a gyakoribb madarak közé tartozik. Az erdő életközösségében fontos szerepet töltenek be a ragadozó állatok. Az ország más tájaihoz hason­lóan itt is az egerészölyv (Buteo buteó) a leggyakoribb ragadozó madár. E nagytestű, röptében mintegy 130 cm szárnyfesztávolságú fajt a legtöbb ember csak „sas"-ként szokta emlegetni. Egyik fő táplálékát - mint ahogy neve is

Next

/
Thumbnails
Contents