H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység állatvilága
területeken található láprétek szintén értékes hidegkedvelö fajok számára biztosítanak élőhelyet. A sokat emlegetett sokszínűség (diverzitás) tekintetében a Bakony még előkelő helyet foglal el. Altalánosságban elmondható, hogy a sokszínűség az élő rendszer (ökoszisztéma) stabilitását is jelzi. Fajok kipusztulásával, eltűnésével ez a változatosság és vele a stabilitás is csökken. Ezért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy a meglevő élővilágot a maga teljességében megóvjuk, s biztosítsuk az életközösségek fennmaradását. Meg kell akadályozni az idegen fajok betelepülését-betelepítését is, mert kiszoríthatják az őshonos fajokat. A természetvédelmi törvény (1996) szerint: „Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek. Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé. Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. Visszatelepülök azok az őshonos élő szervezetek, amelyek hazánk területéről eltűntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élővilágának részeként." A továbbiakban élőhelytípusok szerint ismertetjük a Bakony állatvilágát. Terjedelmi okok miatt a teljes faunakép megrajzolására nincs lehetőségünk, de ízelítőt adhatunk az egyes területek gyakori, érdekes vagy ritka állataiból, kiemelve a megőrzendő értékeket, védett fajokat. Nem tudunk részletesen kitérni a „kultúrterületek", a települések, parkok, mezőgazdasági művelés alatt álló területek, kő- és homokbányák élővilágára, pedig állatfajok sokasága fordul elő itt is. Közöttük nagy számban találunk olyan fajokat, melyek mozgékonyságuk vagy jó alkalmazkodóképességük következtében több élőhelyen (biotópban) is előfordulnak, mivel nem kötődnek egyetlen társuláshoz. Egy-egy területen - elsősorban a gerincesek között - évszakonként is más-más fajokkal találkozunk. Költő madaraink közül például nagyon sok faj a téli időszakra eltávozik tőlünk melegebb déli tájakra, hozzánk pedig olyan északi madárvendégek érkeznek - pl. kékes rétihéja (Circus cyaneus) (17. ábra), zsezse (Carduelis flammed), fenyőpinty (Fringilla montifringilla), nagy őrgébics (Lanius excubitor) stb. -, melyek csak ősztől tavaszig láthatók
