H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)
A Bakony hegység növénytakarója
Szép lápréteket találunk a Tapolcai- és Káli-medencében. Előbbi a Balaton egykori öble volt, mely napjainkra feltöltődött, s jelenleg is erősen pusztuló lápréti növényzet található rajta. A láprétek állandóan nedves talaja felett az elpárolgó víz hűtő hatása következtében hideg levegőpárna alakul ki, így e rétek számos magashegységi és jégkorszaki maradványfaj utolsó menedékhelyei. Ilyen helyen találja meg életfeltételeit a lisztes kankalin (Primula farinosa) (10. ábra), a zergeboglár (Trollius europaeus) (11. ábra). A lápréti társulásokat egy-egy domináns sás- vagy pázsitfű fajról nevezték el. A láprétek feltöltődése vagy vizének elvezetése a kiszáradó láprétek megjelenését idézi elő. Ezek jellegzetes füve a magyar kékperje (Molinia hungarica), ritka, szép növénye a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe). A láprétekkel és kiszáradó láprétekkel szoros kontaktusban lápi magaskórósok alakulhatnak ki. A patakokat kísérő magaskórós mocsárrétek közül a Bakonyban elterjedt a patak menti magaskórós növénytársulás. Jellemző faja a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) A zsombékosok, magassásosok és láprétek szukcessziója egyaránt rekettyés fűzláp kiala10. ábra: Lisztes kankalin kulásához vezethet. A rekettyefüzes már fás (Csapody nyomán, 1934) növénytársulás, névadó faja a rekettyefüz (Salix cinerea), melyet levélfonákának szürke színe miatt hamvas fűznek is neveznek. A rekettyefüzesek jól felismerhetők a névadó faj kupola alakú 2-5 m magas bokrairól. Gyakori cserjéje még a kutyabenge (Frangula alnus), gyepszintjében vízigényes sásfajok és a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) gyakori. A Bakonyban kevéssé kutatott társulás, a Veszprémi-séd mentén, Veszprém és Hajmáskér között szép állományai találhatók. A vízhatásnak kitett, de nyárra kiszáradó sík- és dombvidéki mocsárrétek közül a Bakonyban a sédbúzás mocsárrét fordul elő. Névadó faja a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), mely sűrű zsombékokat képez. Gyakori a