H. dr. Harmat Beáta szerk.: A Bakony – A természet kincsestára (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2008)

A Bakony hegység növénytakarója

Extrazonális társulások A magyarországi klímazonális (valamely növényzeti öv részét alkotó) erdőtársulások - mint már említettük - többnyire megjelennek saját zónájukon kívül is. Ilyen lehet a bükkös övben a déli lejtőkön található cseres tölgyes, vagy a tölgyes öv erdei között található, a hegyek északi lejtőit elfoglaló bükkös. Kevés olyan társulás van, melynek zónája a hegységet nem érinti, s a Bakonyban csak extrazonálisan fordul elő. Ilyenek az erdősztyep zóna sztyeprétjeinek középhegységi képviselői. Természetes gyeptársulásaink közül ide tartozik a mészkerülő lejtősztyeprét, melynek felépítésében jelentős szerepet játszanak a szárazsághoz alkalmazkodó, összesodort levelű fafajok. Gyakori az Északi-középhegység vulkanikus lejtőin, de előfordul a balatoni bazalthegyeken is, ahol a névadó sziklai csenkeszt {Festuca pseudodalmaticd) a fonalas csenkesz (Festuca filiformis) helyettesíti. Állandó füfaja a prémes gyöngyperje (Melica ciliata) és a fenyérfű (Botriochloa ischaemum). Gyakori a homoki (Potentilla arenarid) és az ezüst pimpó (P. argentea). Fajai között uralkodnak a szilikátgyepek növényei, s néhány, a közeli erdőkből behúzódó száraz tölgyes faj, pl. a piros gólyaorr (Geranium sanguineum) is előfordul. Hazai körülményeink között a szukcesszió a sajmeggyes bokorerdő irányába mutat. Intrazonális társulások Vízhatás alatt álló növénytársulások A vizek, vízpartok, nedves rétek, láperdők növényvilága egy vízhez erősen kötődő, sokoldalú kapcsolatokkal rendelkező szukcessziósort képvisel. A növényzet a víz, mint fontos ökológiai tényező rendelkezésre álló mennyisége alapján rendeződik. Természetes állóvizeink idővel feltöltődhetnek, folyóvizeink medre áthelyeződhet, s egy adott földrajzi hely időben változó vízháztartási viszonyai a növényzet változásának (szukcesszió) hajtómotorjai. Ennek bemutatására különösen alkalmas a Balaton, amely a Bakony déli lábát határoló fiatal természetes tó, Közép-Európa legnagyobb tava. Minden állóvíz az idők folyamán változásokon megy keresztül: tápláló vízfolyásai üledékkel töltik fel, a vízgyűjtőről nagymennyiségű tápanyagot hordanak a tóba, melyben kialakul a növényi élet. Az elhalt növények maradványai részben lebomlanak - tápanyagot szolgáltatva a következő generációknak - részben a tavat feltöltő üledéket gyarapítják. A tó fokozatosan feltöltődik, helyén