Kutasi Csaba: A Bakony természeti képe 2. - A Bakony rovarvilága (Ismeretterjesztő kiadványok; Zirc, 2002)

A Bakony jellegzetes élőhelyeinek rovarfaunája - Füves területek

érdekes alakú nagyszemű bodobácsot (Geocoris grylloides) azonban a Bakonyban csak Fenyőfőről ismerjük. Száraz gyepekben, különböző pázsitfüvek szárában fejlődnek a rendkívül karcsú szalmacincérek. A Bakony meleg, füves területein a szalmacincér (Calamobius filum) és a hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis) is többfelé előfordul. Ezeken az élőhelyeken nagyobb számban élnek ormányosbogarak és levél-bogarak is. Ez utóbbiakhoz tartozik az a néhány milliméteres, csupa tüske állat, amely méltán kapta a sünbogár (Hispa atrd) nevet (16. ábra). A bogár lárvái fűfélék - különösen a tarackbúza - leveleiben aknáznak, ST&I&Ï gyepekben mindenütt megtalálhatók. Ezek a területek kiváló élőhelyet nyújtanak a legtöbb poloskafaj számára is. A csipkéspoloskák nevüket elülső szárnyuk csipkeszerü mintázatáról kapták, erre azonban - kis méretük miatt - csak nagyobb nagyítás esetén tudunk rácsodálkozni. Egyik legkisebb képviselőjük a kucsmás csipkéspoloska (Acalypía marginata), amely a Bakonyban is csak szórványosan fordul elő. A különös megjelenésű, bunkóscsápú csipkéspoloska (Copium clavicorné) (17. ábra) a gamandor-fajok virágát serkenti gubacsképzésre. A kis lárvák nem társas természetűek, mert egy gubacsban csak egy poloska fejlődik. Rendkívül kemény, bogárszerü megjelenésű faj a tarka pajzsospoloska {Odontotarsus purpureolineatus), amely a zártabb gyepek érdekes állata. A poloskáknak nem csak növényevő, hanem ragadozó fajaik is vannak. Egyik ilyen fajuk a ritka fekete 16. ábra: Sünbogár {Hispa atrd) (Kaszab nyomán, 1962)