H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)
KEVEY BALÁZS: A Bakonyalja homokvidékének erdei. IV. Zárt homoki tölgyesek (Polygonato latifolio-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
Bevezetés A Bakonyalja homokvidékén (Pápateszér, Fenyőfő és Bakonyszentlászló környéke) 1995ben jártam először, s arra figyeltem fel, hogy a homoki erdeifenyvesek (Festuco vaginataePinetum sylvestris) (KEVEY 2005) és cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris) (KEVEY 2011) közötti kisebb buckaközi mélyedéseket zárt lombkoronaszintű tölgyesek borítják. Megjelenésük hasonlított a Duna-Tisza köze, a Mezőföld és a Nyírség homokvidékeiről leírt gyöngyvirágos-tölgyesekére (Convallario-Quercetum roboris, Polygonato latifoliaeQuercetum roboris). Mivel e társulást a Bakonyalján még nem tanulmányozták, s MAJER (1988) sem tesz róla említést, érdemesnek találtam felmérését és megvizsgálni a többi bakonyaljai erdőtársulással való kapcsolatát. Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése A vizsgált tölgyesek Fenyőfő és Pápateszér közötti erdőrészekben találhatók (Kuruc-erdő, Mészkemence, Nagy-aszó). Kicsiny kiterjedésű és fragmentált állományai legtöbbször a cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris) és a gyertyános-tölgyesek (Corydalo pumilaeCarpinetum) között találhatók (vö. KEVEY 2001, 2004), másutt kultúrerdőkkel (telepített fenyvesek, akácosok) érintkeznek. Alkalmazott módszerek A cönológiai felvételeket a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola ( BECKING 1957) hagyományos kvadrát-módszerével készítettem. A felvételek táblázatos összeállítását, valamint a karakterfajok csoportrészesedését és csoporttömegét az „NS" számítógépes programcsomag (KEVEY & HERMANN 2002) segítségével végeztem. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások - általam kissé módosított - módszerét korábban részletesen közöltem (vö. KEVEY 2008). A zárt homoki tölgyesek (Polygonato latifolio-Quercetum) a homoki cseres-tölgyesek (Asphodelo-Quercetum roboris), valamint a homoki erdeifenyvesek (Festuco vaginataePinetum sylvestris) összehasonlításánál - a SYN-TAX programcsomag (PODANI 2001) segítségével - bináris klaszteranalízist (Coefficient: Sorensen; Method: Complete link) és ordinációt is végeztem (Coefficient: Sorensen; Method: Principal coordinates analysis). A fajok esetében HORVÁTH et al. (1995), a társulásoknál pedig az újabb hazai nómenklatúrát (BORHIDI & KEVEY 1996, BORHIDI 2003, KEVEY 2008) követem. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel ( OBERDORFER 1992, MUCINA et al. 1993, BORHIDI 2003, KEVEY 2008) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. BORHIDI 1993, 1995, HORVÁTH et al. 1995, KEVEY 2008). 56
