H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ: A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum alapításának története (1962- 1969)

A múzeum gyűjteményanyaga A veszprémi múzeumból Zircre kerül a jelenlegi, megközelítően 25000 db-ot számláló természettudományi gyűjtemény (ebből 24000 db őslénytani-kőzettani és 1000 db állattani tárgy), továbbá 70000 db-os szekrénykataszteri rovar- és növénygyűjtemény. Itt helyezzük el a veszprémi múzeum kb. 5000 kötetet felölelő természettudományi könyv és folyóirat állományát, az adattár 1000 tételes természettudományi részét és a természettudományi fénykép (negatív és pozitív) és diapozitív gyűjteményét. Ide kerülhetne továbbá - ha a döntés így szólna a keszthelyi Balatoni Múzeum természettudományi gyűjteménye, vagy annak egy része is (6000 db egyedi, 26000 db szekrénykataszteri tárgy van jelenleg Keszthelyen). A múzeum neve Az új múzeumot leghelyesebb lenne Bakonyi Múzeumnak elnevezni. így nevében is jelzi, hogy a múzeum főleg a Bakonnyal foglalkozik, azt ismerteti. A veszprémi Bakonyi Múzeum pedig felvehetné alapítójának, Laczkó Dezsőnek a nevét.

4 A múzeum működési köre és gyűjtőterülete A magyar múzeumok tudományos és közművelődési intézmények. Mind tudományos, mind közművelődési munkájukat szakterületük kívánalmainak megfelelően végzik. Ez az alapelv a létesítendő zirci múzeumra is vonatkozik. A zirci múzeum, mint természettudományi szakmúzeum a természetben található, múzeumi megőrzésre érdemes és alkalmas tárgyakat gyűjti, tudományos feldolgozásra alkalmassá teszi, gondoskodik közlésükről, a tudományos anyag arra alkalmas tárgyaiból didaktikus állandó és időszaki kiállításokat rendez, továbbá gondoskodik a tudományos feldolgozásra előkészített (preparált-konzervált), ill. tudományosan feldolgozott anyag megőrzéséről. A működési kört szervesen egészíti ki a gyűjtési terület, amelyen a múzeum gyűjtéseit végzi. Általában a vidéki múzeumok gyűjtési területe egybeesik egy-egy közigazgatási területtel (járással, megyével). Természettudományi szempontból helytelen lenne a zirci múzeum gyűjtési területét meglevő közigazgatási határokhoz igazítani. Leghelyesebb természetföldrajzi (geomorfológiai) alapon kijelölni a gyűjtési területet. Ebből a szempontból kézenfekvő, ha a természetföldrajzi értelemben vett Bakony az a terület, melyen a zirci múzeum természettudományi gyűjtését végzi. A természetföldrajzi, ún. tág értelemben vett Bakony-hegység alatt a következő tájakból alkotott területet értjük: Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balatonfelvidék, Déli-, Északi- (Magas-) és Keleti-Bakony, azaz a Pápa-Keszthely-FűzfőVárpalota-Kisbér településeket összekötő vonal által határolt területet. A tág értelemben vett Bakony hegység mintegy 4000 km2-nyi területet ölel körül. Természettudományi vonatkozásban még a természetföldrajzi alapon megnevezett terület, esetünkben a Bakony határához sem szabad mereven ragaszkodni. A tudományos munka érdekében szükség van közelebbi és távolabbi területeken előforduló kőzetek, kövületek, növények és állatok gyűjtésére. Tekintettel arra, hogy a szomszédos észak-dunántúli megyékben 4 A zirci múzeum neve Bakonyi Természettudományi Múzeum lett. A múzeum, mint intézmény, és állandó természettudományi kiállítása 1972 májusában nyílt meg. A veszprémi Bakonyi Múzeum pedig a rendszerváltást követően Laczkó Dezső Múzeum-ra változtatta nevét. 17