H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30. (Zirc, 2013)

PAPP JENŐ: A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum alapításának története (1962- 1969)

(Győr-Sopron-Moson, Komárom, Fejér) minimális a természettudományi gyűjtemény, főfoglalkozású természettudományos muzeológus egyik megyében sem tevékenykedik, a működési és gyűjtőkör természetes bővítésekor elsőnek ezek területére lehet gondolni. Természettudományi vonatkozásban a zirci múzeum egyelőre a Bakony élővilágával, tehát növény- és állatvilágával tud foglalkozni. Ennek a tudományos feladatnak részben az alkalmazott muzeológusok, részben a Bakony-kutatásban résztvevő munkatársak közreműködésével tesz eleget. Kőzettani, őslénytani (geológiai) vonatkozásban csak a legszükségesebbeket tudja végezni (leletmentés, gyűjtemény-karbantartás). Mihelyt a személyi viszonyok megengedik, súlyának megfelelően szerepelhet tevékenységi körében a geológiai gyűjtés és kutató munka. Publikációs tevékenység 1.) A múzeum önálló kiadványa a már évek óta megjelenő „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a sorozat egyes kötetei monográfiaként dolgozzák fel és ismertetik a Bakony-kutatás egy-egy témáját. 2.) A múzeum munkatársai, ill. a Bakony-kutatásban résztvevők által írt cikkek és tanulmányok különböző hazai folyóiratokon kívül változatlanul megjelennének „A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben". Helyes lenne 2-3 évenként a 7. kötethez hasonlóan 25-30 ív terjedelemben ún. természettudományi szakkötetet megjelentetni. Ezzel egyrészt folyamatosan lehetővé tennénk a Bakony-kutatás során feldolgozásra került számos résztéma közreadását, másrészt a kiadvány bizonyos állandóságot jelentene a természettudományi szakirodalomban. 3.) Amennyiben lesz rá mód, úgy igen célszerűnek látszik önálló természettudományi folyóiratot indítani a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadásában és a zirci múzeum gondozásában. A folyóirat (Acta Bakonyensis, Acta Rerum Naturalium Bakonyensis)5 a múzeum kutatási körének megfelelően a Bakonyra vonatkozó kőzettani, őslénytani, földtani, természetföldrajzi, növénytani és állattani témájú cikkeket-tanulmányokat közölné. Terjedelme kötetenként 15-20-25 ív lehetne, egy évben egyszer vagy kétszer (1. és 2. füzet) jelenne meg. Hazai kiadványaink közül leginkább a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum kiadványához, az Annales-hez hasonlítana. Önálló folyóirat esetén természetesen a Közleményekben nem jelennének meg természettudományi tanulmányok. Közművelődési (ismeretterjesztő-népművelési) munka A zirci múzeumnak megalakulása után legelső tennivalója az, hogy létrehozza „A Bakony természeti képe" címen a Bakony természetvilágát és ennek hasznosítását bemutató reprezentatív kiállítást. A keszthelyi Balatoni Múzeum mellett a megyében a zirci múzeum lesz hivatva arra, hogy a múzeum sajátos rendeltetésének és feltételeinek megfelelően képet adjon a Bakony természeti viszonyairól. Az egyre növekvő bel- és külföldi idegenforgalom már most igényelné a természettudományi kiállítást. 5 A zirci múzeum Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis néven indított folyóiratának 1. kötete 1982-ben, 2013-ban pedig már a 30. kötete jelenik meg. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei köteteit ugyancsak sikerült folyamatosan megjelentetni. Az 1964-ben alapított sorozat 32. kötete 2013-ban jelent meg. 18