H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Varga Anna – Bölöni János: Egy felhagyott fás legelő területének tájhasználat változása Olaszfalu (Veszprém megye) határában

Jegyzetek [1] Zmaly Ferenc 1805-1815 között a zirci Apátság fövadásza, 1816-1822 között pedig erdőmestere volt (NAGY 1975). [2] „Olaszfaluból kimegyünk a Felsőperére vezető úton addig, ahol ezen úttól DK-i irányban a széles marhacsapás elágazik. Ezen a csapáson megyünk, míg az erdőt elérjük. Ettől kezdve az erdőszegélyen vezető kocsicsapáson folytatjuk utunkat mindig DK-i irányban. Kb. 3 km-es út után szomszédunk DNy-ról az erdő, de DK-re az eddigi nagyfás legelő után egy sziklás köves dombot fiatal fák erdőszerüen borítanak. Itt az erdő és az erdősített legelő közötti ritkás-fás területen lefelé haladva pillantjuk meg a romhelyet, amely egy félkörösen formált dombocskán van az erdő szélétől 5 m-re. A romhely 16 m hosszú és 7 m széles. A gyeppel borított alapfalak jól kivehetők. Az alapfal kövei több helyen kilátszanak a gyepes föld alól. Az alapfalak közti belső tér teknőszerüen bemélyed. Régi, elgyepesedett kutatógödrök nyomait is látjuk. Minden bizonnyal a középkori olaszfalui templom állott ezen a helyen." (TORMA 1972 in RAINER 2005) [3] 1736. „Az előbbitől a hegyek közé fordul kelet felé mérföldnyi távolságra, mély völgyben fekszik, mindenfelől magas, kiemelkedő, meredek hegyekkel. Van ugyan közbeeső síkság, de az is bozótos és erdős, kevés hasznot hozó. Szántóföldje nincs, sem mezei gazdálkodás, a kender és répaföldeket kivéve, minden árnyékos és hegyes. így aztán kevesen lakhatják a falut, s azoknak is, kik vannak, fával, léccel, gerendával, kenderrel és répával megrakodva mezőségi vidékre kell eljárni s azokat gabonára elcserélni. Csodálkozni lehet rajta, hogy a magyarok, kik könnyebb élethez hozzászoktak, meg tudnak itt maradni. De hazájuk ez, ahol a bátor férfiú lakóhelyet választott. Valamennyien magyarok, némely szlovákokkal vegyülve. Vallásra nézve a jobbágyok legnagyobb része református, ezért tanítómester tartását engedik nekik. Aki katolikus Szirczre, az evangélikusok Tésre járnak istentiszteletre. A falu szirczi apátság birtoka." (BÉL 1736 in 1989) [4] „A két községnek a legelő területét a telkek nagyságához mérten szabták meg:egy egész telek után 11 hold legelőt számítottak." (HUDI 2005). [5] Az 1889-ben kelt legelőrendtartásban szabályozzák az állatlétszám növelésének rendjét. A legelőn kívüli területek (rétek, szántóföldek) legeltetésre való felszabadulásának időpontjaként szeptember 29dikét határozzák meg. Rendelkeznek továbbá a legelőrendtartás be nem tartása esetén fizetendő büntetésekről is (3. VEML). |6] A társulat júniusi közgyűlésén kimondja, hogy a legelő tisztítását az aratás előtt kell elvégezni és javasolják, hogy az eddigi szokással ellentétben nem nyolcad után, hanem a kijáró szarvasmarha után kell ezt elvégezni, aki ezt nem teszi, fííbért köteles fizetni. Az augusztusi közgyűlésen a legelő javítására vonatkozó állami támogatásról szóló kérvényt fogadták el. Továbbá kimondják azt is, hogy a nem tagoknak 50 forint legeltetési bért kell fizetni minden darab kijáró marha után a társulati pénztárba és minden kijáró anyakoca után 20 kiló és minden kijáró süldő után 10 kiló árpát kötelesek a sertés kan fönntartására befizetni. Októberre az 5000 Ft állami támogatásra ígéretet kapott a Legeltetési Társulat. Elfogadják azt a javaslatot, hogy a Paraszterdő ritkítási munkálataiban való részvételt a legelőre járó szarvasmarhák számához kössék (1 marha után 1 nap), mivel az erdőből befolyt jövedelmet a legelő költségeire fordítják. [7] „Ezek után minden kijáró anyakoca után 15 kg tiszta búzát vagy rozsot és minden féléven felüli süldő után 8 kg búzát vagy rozsot és minden féléven aluli malac után 4 kg búzát vagy rozsot adnak. Illetve minden kijáró anyakoca és minden féléven felüli süldő után egy Ft, féléven aluli malac után 50 fillért fizetnek Lukács Ferenc kanásznak." (5. VEML) [8] A közgyűlés továbbra is támogatja azt a felvetést, hogy ne a nyolcad után, hanem a kijáró szarvasmarhák számával arányosan vegyenek részt a tagok a legelőtisztításban, aki ezt nem teszi, arra 15 Ft-os napszám kifizetését terhelik. [9] Olaszfalu legelőjére vonatkozó fásítási terv szerint a legelő 7 k. hold nagyságú területén 4800 nyárdugványt és 680 db magas kőris husángot 3x3 sortávolságban ültetnek el. A kijelölt területen a 3 m sortávolságot írnak elő, mivel a terület vizenyős és egyenes volta miatt legeltetésre kevésbé alkalmas, a 62