H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Varga Anna – Bölöni János: Egy felhagyott fás legelő területének tájhasználat változása Olaszfalu (Veszprém megye) határában

gyorsan növő nyárral a gyomosodás tovább teijedését kívánták megakadályozni. A fásítás felelőse Mencel Lőrinc volt (6. VeML). [10] „Végén már csak 10 darabot őrizett, mikor jött ez a leépülés. De mondom a legnagyobb csapás a háború után volt, mikor volt a kitelepítés. Jött a háború, amit nem vittek el a németek, azt elvitték az oroszok. Nagyanyám mondta szegény, hogy a háború után egyetlenegy tyúk maradt meg. Meg a betelepítés, az egy másik történet." „8 éve nincs szarvasmarha, azóta nem is iszok tejet." (Schneider József) [11] „59-ben alakult a TSZ, azóta nincs pucolva, azóta vége. Semmit. Semmit. Nem is lett semmi. Most vaddisznó tanya." (Hajas Lajos) [12] „Mikor bejöttek ide a svábok és azóta osztatlan közös a legelő. Most kiosztották. (...) Ez mindig a falué volt, most jött az a privatizáció." (Schneider József) Irodalom AGNOLETTI, M. (2006): Traditional knowledge and the European Common Agricultural Policy (PAC). The case of the Italian National Rural Development Plan 2007-2013. - Cultural Heritage and Sustainable Forest Managment: The Role of Traditional Knowledge, Proceedings of the Conference, 8-11 June, 2006, - Firenze, IUFRO, Warszawa, pp. 17-25. AGNOLETTI, M. (2007): The degradation of traditonal landscape in a mountain area of Tuscany during the 19th and 20th centuries: Implacitons for biodiversity and sustainable managment. - Forest Ecology and Managment 249: 5-17. ANDRÁSFAL

VY, B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. - Ekvilibrium Kiadó, Budakeszi, 438 pp. ÁESZ (1999): Üzemterv, 1999 - Állami Erdészeti Szolgálat. BARTHA, D. & OROSZI, S. (2004): Őserdők a Kárpát-medencében. - Ekvilibrum Kiadó, Budakeszi, 203 pp. BARTHA, S. (2008): A vegetáció viselkedésökológiája. - In: KRÖEL-DULAY GY., KALAPOS T. & MOJZES A. (szerk.): Talaj-Vegetáció-Klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. - MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 73-86. BÉL, M. (1736 in 1989): Veszprém vármegye leírása (1736) - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai. Szerk. MADARÁSZ L. Veszprém, 256 pp. BlRÓ, M. (2003): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat története. - Kutatási jelentés, Kézirat, Vácrátót. BlRÓ, M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. - Tájökológiai Lapok 4(2): 357-384. BOROSS, I. & MADARÁSZ L. (2002): Veszprém vármegye összeírása 1696, 1715, 1720. - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17: 373. BÖLÖNI, J. (2004): Többszempontú erdőtipológai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. - PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 128 pp. CSÁSZÁR, G., CSEREKLEI, E. & GYALOG, L. (szerk.) (1981): A Bakony-hegység fóltani térképe. M=T:50 000. - A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. CSÁSZÁR, G. (2002): Az Eperjes-hegy élettelen és élővilága. - Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 62. pp. GUBICZA, F. (szerk.) (1985): Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1948-1983. Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, 247 pp. Gazdacímtár (1925): Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Budapest HARASZTHY, L., MÁRKUS, F. & BANK, L. (1997): A fás legelők természetvédelme. WWF-fuzetek. 12. 23 pp. HEGYI, I. (1978): A népi erdőkiélés történeti formái. - Akadémiai Kiadó, Budapest. 63