H. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 28. (Zirc, 2011)

Fehérvári Bence – Saláta Dénes – Malatinszky Ákos: Hagyományőrző gyümölcsösök az Öreg-Bakony tanyavilágában

1. ábra: A vizsgált terület táji elhelyezkedése (MAROSI-SOMOGYI 1990) A terület uralkodó kőzetei a harmadidőszaki tengeri üledékek, főként a triász korú dachsteini mészkő és a kréta korú zirci mészkő, valamint a negyedidőszaki medenceüledékek, amelyek közül az oligocén csatkai kavics és a környéken igen elterjedt, eocén szőci mészkő emelhető ki (KARÁCSONY 2002). Az utóbbi kőzet jellegzetes ősmaradványai a nummulitesz nevü egysejtűek, amelyek a Szent László pénze legenda szereplői és előfordulásuknak köszönheti a nevét Pénzesgyőr község is (FUTÓ 2008). A Hárskúti-kismedencét északon a Mester-Hajag (503 m) és az Égett-hegy (465 m), északkeleten a hárskúti Kőris-hegy (579 m) határolja, míg keleten a Papod (644 m) emelkedik. Nyugati határát a Hajag tömbje képezi, fő csúcsai a Középső-Hajag (646 m) és a Rend-kő (606 m), dél felé a térszín fokozatosan ereszkedik a Veszprémi-medencébe (Borostyán-hegy 487 m, Kis-Bükk 486 m). A terület éghajlata kontinentális, klímája nedves. Az évi középhőmérséklet nem éri el a 8,5 °C-ot, a tenyészidőszak átlaghőmérséklete is csak 15 °C. Az éves csapadékmennyiség a 800 mm-t is elérheti. A hótakaró vastagsága átlagosan 40 cm. Az uralkodó szélirány észak-északnyugati, erőssége a hegytetőkön eléri a 4,5 m/s-os átlagot, a medencékben általában kisebb erősségű. A Hárskúti-kismedence kiemelt helyzetének és jobbára karsztosodó alapkőzetének köszönhetően felszíni vízfolyásokban szegény. A patakok tavasszal és nyár elején bővizüek, de nyáron általában kiszáradnak vagy visszahúzódnak a kavicságyukba. A hegység völgyhálózata fejlett, azonban ezek jó része száraz völgy (pl. Hideg-Aszó). A kismedence vizeit az Öreg-folyás szedi össze, amely a szintén Hárskúton eredő Gerencébe torkollik. A Hárskúti-kismedence talajai két fő csoportra oszthatók: a harmadidőszaki kőzeten vagy löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajokra és a sekély, köves termőrétegű rendzinák csoportjára. Mechanikai összetételük vályog és homokos vályog (DOVÉNYI 2010). Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj a termőréteg vastagságától függően szántóföldi művelésre is alkalmas, de a vizsgált területen a kedvezőtlen éghajlati adottságok miatt főleg állattartásra és gyepgazdálkodásra alapozták a mezőgazdasági művelést. A területet nagy százalékban erdő borítja, ezek főleg a meredek oldalakon, tetőkön kialakult rendzina talajokon, természetes úton alakultak ki, illetve a felhagyott szántók helyén telepítették őket. 41 5.1.42. bakonyi kismedencek 5.1.41. öreg-bakony 5.1. bakony 5. dunántúli-középhegység magyarország fóbb vizei magyarország