H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 25. (Zirc, 2008)

KENÉZ ÁRPÁD – SZABÓ MÁTÉ – SALÁTA DÉNES – MALATINSZKY ÁKOS – PENKSZA KÁROLY: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténete és vegetációja

árulkodnak, amellett, hogy láthatók több hektáros összefüggő nagy táblák is. A vizsgált terület teljes mértékben körülhatárolható: északról, illetve északnyugat felől szántók, keletről a Gerence-patak, nyugati irányból erdők, míg délről ugyancsak szántók és erdőparcellák zárják körül. Megfigyelhető, hogy ténylegesen minden területet feltörtek és szántóföldi művelésbe vontak - a legelő északi részén észrevehető néhány böhönc (hagyásfa) koronája a parcellákra osztott területek mátrixában. Madártávlatból a terület északi része cserjéktől mentes, csupán a déli és a legkeletebbi hozzácsatolt területen figyelhető meg enyhe bokrosodás, ahol mindemellett kisebb fák is kivehetőek. Az egyes magfák koronái egymástól jól elkülöníthetőek, elhelyezkedésük szórt, sűrűbb állományok az északkeleti részen, a Gerence partján találhatóak. Érdekes látni a keleti oldalon végighúzódó sűrűbb fa-, illetve bokorsort, amely az egykori legelő tudatosan kialakított időjárási viszontagságok elleni védelmi rendszerének kulcsfontosságú eleme volt. 1951-ben már működött a Pénzeskút-Kőrisgyőri Legelő Társulat, melynek szervezett és áldásos tevékenysége látható, a legelő ápolt, bokormentes. Érdekes megfigyelés továbbá az a jellegzetes alakú erdőfolt, mely az Égett-hegy hajdani bükkösén áthaladó hárskúti földúttól keletre, a Gerence egyik mellékága által kivájt meredek falú völgyben látható, és az idők folyamán szinte semmit sem változott. Az 1955. évi légi felvételek alapján jelentős változás nem figyelhető meg, kivéve azt, hogy az 1952-ben végrehajtott tagosítás eredményeként a nagytáblák aránya növekedett. Hangsúlyoznunk kell a már az 195l-es légi felvételen megfigyelhető eróziós folyamatok láthatójeleit. Az erodált foltok kiterjedése az idők folyamán növekedett, ami az egyébként lejtős területen, a talajt nem kímélő talajművelési technikák alkalmazásának tudható be. A folyamat mára már annyira előrehaladott, hogy a szántókon több helyen is megfigyelhetőek az alapkőzet kibukkanásai. A fás legelő területi kiterjedése nem változott. Számottevő változás a Gerence mentén, a Tilos-erdő kiszögellésénél figyelhető meg: az 1951-es felvételen látható erősen erdősült foltot felszámolták, egyedül egy kisebb sűrű folt maradt meg. Jól kivehetőek azok a nyomvonalak, amelyeken a jószágot hajtották a területen. Láthatóak a hárskúti földúttal párhuzamos lefutású kerülő-, illetve mentesítő útvonalak, illetve nyomvonalak, amelyek arról tanúskodnak, hogy a földút csapadékosabb időben, nagyobb esőzések idején nehezen volt járható. A bokrosodás mértéke nem változott 1951-hez képest, ami a legelőtársulás gondoskodásáról tesz tanúbizonyságot. Ezt alátámasztja a már említett általunk is gyűjtött adat, miszerint a cserjéket, szúrós gyomokat, valamint a nem kívánatos magoncokat a helybéli gyermekekkel és fiatalokkal távolíttatták el. Az időben következő légi felvétel az 1963. évi. A jelentős változások oka a téeszesítésben keresendő. Felszámolták a kisparcellás rendszert - az addig nadrágszíjszerű földeket egységes nagy táblákba vonták össze, ahogy az a légi fotón is látható, de a település házai mögött megmaradtak a háztáji földek, melyek a fentebb említett fontos szerepet töltötték be. Az egyértelműen kivehető erodált foltok jelzik a termőtalajt károsító művelési technikák további használatát. A fás legelő képében komolyabb változás nem állt be, ami a nagyjából állandó, magas állatlétszámnak tulajdonítható. Azonban a déli részen erősödő cserjésedés, illetve gyomosodás - a terület sötétebb árnyalatából, valamint a bokrok, cserjék sziluettjéből lehet erre következtetni - igazolják, hogy a legeltetett állatlétszám valamelyest csökkenhetett, mindemellett láthatóak túllegeltetett foltok is, főként a központi részen. A fentebb leírt (1955-ös légi fotó), keleten elhelyezkedő, sűrű állomány területe enyhén növekedett, de egyébként teljesen karbantartott, egységes, jól kezelt legelőt láthatunk.