H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae). VI. Helconinae, Brachistinae, Cheloninae és Sigalphinae

VIII. - Gyakori, sőt közönséges faj. Hazánkban a biológiai védekezés keretében az egyik legkecsegtetőbb gyilkosfürkész faj (PAPP 1994b). Ascogaster rufipes (LATREILLE, 1809) - DB: 1 ¥: Öcs, Nagy-tó, 1971. V 27. TS. - ÉB: 4 ¥ + 9 cf: Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17. PJ - V és VII. - Európában gyakori, Magyarországon mégis inkább szórványos elterjedésű faj. Nálunk csak hat lelőhelyről került elő eddig (PAPP 1996b). Ascogaster varipes WESMAEL, 1835 - BF: 2 ¥ : Felsőörs, 1966. V 30. PJ; 2 cf: Keszthely, 1980. VIII. 12. PJ; 1 ?: Tihany, Akasztódomb, 1958. VI. 7. BE; 1 ?: Tihany, Csúcs-hegy, 1969. V 29. ML; 3 ¥ + 2 cf : Tihany, Külső-tó, rét, 1958. VI. 4. SB-KH: 1 cf: Sümeg, Sarvaly, 1968. V. 4-8. PJ; 1 ¥: Uzsa, Querceto-Potentilletum albae-ban hálózva 1963. VI. 4. és csarabosban hálózva 1970. VIII. 17. PJ; - DB: 1 cf: Márkó, Menyeke, 1959. V 29. PJ; 1 cf: Szentgál, Üsti-hegy, 1962. VIII. 23. PJ - ÉB: 1 cf: Csehbánya, Középső-Hajag, 1975. V 21. PJ; 2 ? + 1 cf: Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29. PJ - KB: 1 ?: Csetény, 1961 VII. 4. PJ; 1 ? + 2 cf; Várpalota, Várvölgy, Querceto-Carpinetum-ban hálózva, 1968. VI. 27. PJ - V-VIII. - Hasonlóan az A. quadridentata-hoz az A. varipes is közönséges faj egész Európában. Nálunk is nagyon gyakori. Chelonus JURINE, 1801 Az európai Chelonus fajokról eddig nem készült kritikai revízió, a használatos Chelonuskulcsok (TELENGA, 1941), TOBIAS 1986) pedig nem ölelik fel valamennyi leírt taxont. A Chelonus-ía)6k európai (nyugat-palearktikus) revíziója nagyon időszerű! Ezt elősegítendő jómagam revideáltam a Wesmael-féle (PAPP 1995), a Dahlbom-féle (PAPP 1997b), a Thomson-féle (PAPP 1997C) és a Szépligeti-féle (PAPP 2003, 2004) Chelonus fajokat. Előzetes összegzés nyomán 80-90 körül valószínűsíthetjük az európai Chelonus fajok számát. A magyar faunában eddig összesen 37 fajt sikerült kimutatni, közülük 24 került elő a Bakony-hegységből, ami a hazai fajok 64 %-a. Chelonus annulatus (NEES, 1816) - DB: 3 ? + 1 cf : Veszprém, Szabadság-puszta, 1972. VII. 16. PJ-KB: 6 ¥: Bodajk, 1963. VI. 13-14. PJ; 3 ?: Sárszentmihály, 2 ¥: 1923. V 27. BL és 1 ¥ : 1923. VI. 15. CSE - V-VII. - Magyarországon az Eupannonicumban (1/1 Nagyalföld) gyakori, máshol szórványos előfordulású. Chelonus annulipes WESMAEL, 1835 - ÉB: 1 ¥: Herend, Somod, 1968. VI. 20. PJ - VI. Holarktikus faj, Magyarországon meglehetősen szórványos előfordulású. A Dunántúli-középhegységben (az állatföldrajzi Pilisicumban) - Herenden kívül - csak Csákváron gyűjtötték. Chelonus asiaticus TELENGA, 1941 - BF: 1 cf : Tihany, Óvár, 1973. V 23. SÁ - ÉB: 1 cf : Hárskút, Kelemen-rét, 1998. VI. 27. PJ - V-VI. - Oroszországban, Kazahsztánban és Mongóliában került elő számos lelőhelyről; nyugati elterjedési határába beleesik Magyarország és Szlovákia, hazánkban a közelmúltban mutatták ki (PAPP 1996b). Chelonus breviventris THOMSON, 1874 - BF: 1 cf : Balatonakarattya, 1962. IV 26. PJ; 1 <f: Balatonfüred, Nagymező, 1975. VIII. 3. TS; 3 ¥ 4- 4 cf: Veszprém, Jutás, 1962. IV 29. Csellényi - ÉB: 1 cf: Herend, Aranyos, 1962. V 7. PJ; 2 ¥: Ugod, Szár-hegy, 1975. VIII. 14. TS - KB: 1 cf : Bakonyszombathely, Feketevízpuszta, 1968. VIII. 5. PJ; 1 cf: Csesznek, 1973. VII. 17. KA - IV-V és VII-VIII. - Eddigi faunisztikai adatai alapján nyugat-palearktikus elterjedésűnek tűnik. Magyarországon a Pilisicumban (II/l) számos helyen, más állatföldrajzi járásban kevés helyen gyűjtötték (PAPP 1996b). Chelonus canescens WESMAEL, 1835 - ÉB: 1 ¥: Hárskút, Max-völgy, 1994. VII. 8. PJ VII. - Areája diszjunkt: Európa és Oroszország keleti területe. Hazánkban ritka, összesen három lelőhelyről ismerjük (PAPP 1996b).