H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae). VI. Helconinae, Brachistinae, Cheloninae és Sigalphinae

Chelonus caradrinae KOKUJEV, 1914 - BF: 2 cf : Tihany, 1 cf: 1930. IX. 25. BL és 1934. VII. 11. MF; 1 ?: Tihany, Akasztódomb, 1958. VI. 5. SB-KH: 1 cf: Gyenesdiás, 1919. VIII. 29. - DB: 1 ?: Herend, Somod, 1975. V 22. PJ; 1 ¥: Nyirád, Felsőnyirádi erdő, 1965. VI. 2325. PJ - KB: 1 ? : Nagyveleg, 1968. VIII. 5. PJ - V-VII. és IX. - A volt Szovjetunióban kelet felé Türkmenisztánig terjedt el, legnyugatibb előfordulása hazánk területére esik. Nálunk gyakori, 59 lelőhelyét jegyezték fel (PAPP 1996b). Chelonus carbonator MARSHALL, 1885 - BF: 1 cf: Balatonalmádi, Tulipán utca 15. 1965. VIII. 21. PJ; 2 cf; Várpalota, Tábormező, 1968. VI. 27. PJ; 1 cf: Várpalota, Vár-völgy, 1968. VI. 27. PJ - DB: 1 cf: Herend, Somod, 1968. VI. 20. PJ; 1 cf: Pula, Tálodi erdő, 1964. VII. 23. PJ - ÉB: 2 cf: Németbánya, Jáger-völgy, 1 cf: 1963. VIII. 25. PJ; 1 cf; 1973. VII. 17. Malaise-csapda 11-14 óra PJ - KB: 4 cf: Bodajk, 1963. VI. 13-14. PJ - VI-VIII. - Európaszerte gyakori faj. Feltűnő, hogy a hazánkban gyűjtött 60 példány közül csak kettő a nőstény, a többi hím (PAPP 1996b). A Bakonyban is eddig csak hímek kerültek elő. Chelonus contrarius TOBIAS, 1964 - KH: 1 ?: Zalaszántó, 1968. VI. 6. PJ - ÉB: 1 ¥: Zirc, Kardosrét, 1973. VII. 19. BK és HM - VI-VII. - Hosszú ideig csak Kazahsztánból ismertük, ahonnan leírták. Újabban vált ismertté hazánkban (PAPP 1996b: 138). Chelonus corvulus MARSHALL, 1885 - BF: 1 cf: Ábrahámhegy, 1985. VI. 13. MO; 1 ¥: Somlóvásárhely, Somló, 1962. VII. 27. PJ; 1 cf: Tihany, 1934. VI. 18. MF; 2 cf: Tihany, Külső-tó, 1958. VI. 4. SB - KH: 1 cf; Zalaszántó, Hidegkúti major, 1957. VII. 15-18. ZsG ÉB: 1 cf: Bakonybél, Hideg-hegy, 1968. VIII. 14. ZL; 1 ¥: Borzavár, 1973. VII. 19. BL és HM; 3 ¥: Hárskút, 1993. VII. 8. PJ; 1 ¥ + 1 cf: Németbánya, Jáger-völgy, 1973. VII. 17. PJ; 2 ¥: Porva, Pálihálás, 1968. VII. 16-17. PJ; 1 ¥: Zirc, Kardosrét, 1973. VII. 30. TS - KB: 1 ¥: Bakonyszentkirály, 1963. VII. 26. PJ; 1 ¥: Tés, Hegyesberek, 1969. VII. 17. PJ - VI-VIII, leggyakrabban június-július folyamán gyűjtötték. - Európában és így Magyarországon is gyakori faj. Chelonus cylindrus (KLUG, 1816) - BF: 1 ¥: Tihany, Csúcs-hegy, 1959. VI. 6. BE - ÉB: 4 ¥ + 1 cf : Hárskút, 1993. VII. 8. PJ; 1 cf: Herend, Somod, 1968. VI. 20. PJ - VI-VII. Szépligeti nyomán hosszú ideig szinonimba szorult a cylindrus név, a közelmúltban magam érvényesítettem újra (PAPP 1995). E faj olyan példányait határoztam, melyek Németországból, Magyarországról és Törökországból származtak. A Klug-féle syntypus sorozat valószínűleg elveszett, tehát csak az eredeti leírás alapján ismerhető fel a faj. Chelonus decorus MARSHALL, 1885 - ÉB: 1 cf: Porva, Pálihálás, Daucus carota-ról hálózva, 1968. VII. 16. PJ - VII. - Ritka faj, eddig csak Angliából, Magyarországról és Romániából (Erdélyből) ismerjük lelőhelyeit. A bakonyi lelőhelyen kívül még Bátorligeten gyűjtötték hazánkban (PAPP 1996b). Chelonus elongatus SZÉPLIGETI, 1898 - ÉB: 1 cf: Porva, Pálihálás, 1968. VII. 16-17. PJ - KB: 1 cf; Hárskút, 1993. VII. 8. PJ; 1 cf: Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14. PJ; 1 cf: Várpalota, Baglyas-hegy, 1968VI. 25. PJ - VI-VIII. - SZÉPLIGETI (1898b leírás és 216 kulcsban) Szerbiából (Grebenác) írta le, előkerült Magyarországról, Németországból és Finnországból. Meglehetősen ritka faj. Chelonus inanitus (LINNAEUS, 1767) - BF: 1 cf: Veszprém, 1972. VIII. 23. PJ - ÉB: 2 ¥: Csesznek, 1 ¥: 1976. VIII. 20. ZL; 1 ¥: 1977. VIII. 15. PA; 1 cf: Fenyőfő, ősfenyves, 1975. VIII. 28. TS; 1 ¥: Gyulafirátót, Kispapod, 1968. VIII. 17. PJ; 1 cf: Porva, Szépalma, Kékhegy, 1984. VII. 21. RI - KB: 1 <f: Nagyveleg, 1968. VIII. 5. PJ; 1 cf: Sárszentmihály, 1923. V 27. BL - VII-VIII. - Magyarországon a Nagyalföldön (Eupannonicum 1/1) és a Dunántúli-középhegységben (Pilisicum II/l) nagyon gyakori, máshol kevésbé gyakori. Chelonus jacobsoni TOBIAS, 1986 - KB: 1 ¥: Bodajk, Gaja-szurdok, 1962. VIII. 7. PJ - VIII. - Eddig három európai országból közölték lelőhelyeit: Finnország, európai