H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

SZABÓ ISTVÁN: A tapolcai polgári iskola herbáriuma Redl Gusztávtól

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 21-2004; 33-71. A TAPOLCAI POLGÁRI ISKOLA HERBÁRIUMA REDL GUSZTÁVTÓL

1 SZABÓ ISTVÁN Veszprémi Egyetem - Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Abstract: Herbarium of Gustav Redl at Tapolca general school - The activity of Gusztáv Redl (18531917, teacher and local school-director at Tapolca, Hungary) has been unknown for the last few years. He was not a skilled botanist, but was appreciated by Lajos Lóczy geologist and editor of Balatonlake's monography. Redl's results should be inserted amongst Vince Borbás, Gyula Gáyer and Gusztáv Rédl explorations on the flora of Balaton, Praenoricum and Bakony respectively. The demonstrative collection was assembled between 1895 and 1911 around Tapolca. The whole herbaria is represented today by of its fragment of 582 items including 344 pieces exsiccata. Despite of this fact it indicates the changes of the regional flora and vegetation. The number of concerned families is 81, systematical preview by WETTSTEIN (1898) has been used. A tapolcai herbárium keletkezése és sorsa A növényismeret tanítás kezdetei a fejlődő népiskolai közoktatásban A növénygyűjtemények (herbáriumok) különös üzenetei a mindenkori múltnak a jelen és a jövő számára. A megszárított és papírra feszített növények tanúskodnak a tudományos gondolkodás színvonaláról, a herbárium készítőjének felkészültségéről és gyűjtési szándékáról, annak a kornak és vidéknek a biotájáról, fizikai és kulturális adottságairól, amelyikből kiszakították őket. Egyesek az enyészeté lesznek, legfeljebb listák, emlékek maradnak róluk, mások lapjai nagy gyűjteményekbe sorolva elveszítik gyűjtőjüktől kapott egyéniségüket, vagy csereként szétszóródva teljesítik tudományos küldetésüket, esetleg körültekintő gondoskodásban részesülve nemzetek, kisebb közösségek kincsestárába tartoznak. A magyar növény szó a XVIII-XIX. századi nyelvújítás eredménye (VÖRÖS és PRISZTER 1996; SZABÓ 2003: 1783 növőtény, 1787 növevény), és - ahogy más nép körében is - ez az igen kései fogalom és szó megszületése a tudományos gondolkodás fejlődésével és nagyfokú gondolati általánosítással, elvonatkoztatással járt együtt. 1 A cikk rövidített változata már megjelent a Botanikai Közleményekben (SZABÓ 2002)