H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)
SZABÓ ISTVÁN: A tapolcai polgári iskola herbáriuma Redl Gusztávtól
A hazai közoktatás növényismereti részének történetében korszakalkotó jelentőségű GöiNCZi PÁL 2 "vezérkönyve" 1852-ből a növénytan tanítására és tanulására: "Óhajtanám végre ha a növénytan, mely hazánkban e század eleje óta parlagban hever, ezen csekély munkám által új életre ébredne, s nemcsak a felsőbb tanintézetekben, hanem a népiskolákban is meghonosulhatna". Gönczi tulajdonképpen azt az új gondolatot folytatja, amely DIÓSZEGIT és FAZEKAST indította a Magyar Füvészkönyv (1807) elkészítésére: 'A'mi a 'plántákról írott Magyar Könyveket illeti, ... egynek sem az a tzélja, hogy a ' plántát az olvasóval megesmértesse, hanem az, hogy ...az Abéce betűinek rendi szerént hozza elő a' plánták neveit, hogy kiki az előtte esméretes nevű füvet benne kikereshesse, és a ' hasznáról olvashasson. - Imé ajánlunk hát és általadunk édes Nemzetünknek ollyan Könyvet, mellynek egyenes és egyedülvaló tzélja az, hogy a'fáknak, füveknek és virágoknak esmérésére vezessen. - ... arra való; hogy mikor elébe akad valamelly esmeretlen plánta, akkor vegye kezébe a ' könyvet, és azt ebbenn felkeresheti, 's a ' nevére találhat. " Tehát végre nem a már ismert növény hasznát, kárát ismertetik - mint évszázadok óta -, hanem a tudni vágyó számára ismeretlen növényfaj meghatározását teszik lehetővé. Ehhez járult hozzá Gönczi Pál a maga módján és a maga eszközeivel. Vajon volt-e könyvének hatása a magyar közoktatás, a fajismeret és a rendszertan fejlődésére, ahogy óhajtotta volt? - Gönczi "vezérkönyvét" Lüben Anweisung zu einem methodischen Unterricht in die Pflanzenkunde" című munkájára alapozta, és ezáltal a magyar közoktatás ügyét a nemzetközi színvonalhoz közelítette. - A könyv részletes, a kérdés-felelet elvén, szemléltetésen és munkáltatáson alapuló, rávezető módszert adott közre a növénytan tanításának módjáról, a típusfajok összehasonlításához, a rendszertanhoz, a szervezettanhoz, a növénykémia- és élettanhoz. - A tanítókat kényszerítette, hogy növényeket adjanak a tanulók kezébe. Vizsgáltatja és rendezteti a fajokat, hogy a növénytannak növény nélküli magoltatása ne fossza meg a diákokat a megismerés örömétől és ne fordítsa el őket a természet szépségeitől. - A növénytani műnyelv és nevezéktan fejlesztéséhez abban az időszakban járult hozzá, amikor a szóhasználatban, mondattanban és helyesírásban végbemenő változ(tat)ások a maihoz sokkal hasonlatosabbá, gördülékenyebbé kezdték tenni anyanyelvünket köznapi, irodalmi és szakmai életben egyaránt. Ahogy Diószegi és Fazekas fogalmazta: "Megesmérünk valamely Növevényt akkor, amikor azt a ' többiektől megkülömböztetni és nevéről nevezni tudjuk". Gönczi rámutatott a növényi és állati ivaros szaporodás alapvető különbözőségére, a felszínes analógián alapuló elnevezések didaktikai és biológiai tarthatatlanságára. - Amilyen nagyot lépett előre Diószegi és Fazekas az első magyarul szóló növényhatározó megszerkesztésében Linné mesterséges - ugyan már természetes családokat figyelembe vevő - rendszerét alapul véve, olyan nagy lépés volt Gönczitől Endlicher természetes rendszerének bevezetése. Ezáltal lett a következő tanuló és tanító nemzedék a fejlődéstörténeti rendszerek (ENGLER 1900-1968 és WETTSTEIN 1898) alapjai iránt fogékony, amelyek a virágos növények rendszertani szerepének háttérbe szorításával, a virágtalanok megismerésével a növényvilág gazdagságáról, arányairól egészen más, a valósághoz egyre közelítő képet festenek. : Gönczi (Gönczy) Pál nevelő és tanár, a Természettudományi Társulat tagja (1817, Hajdúszoboszló - 1892, Karácsond). 1859-ig magániskolát vezetett, majd a pesti református gimnázium igazgatója, 1867-ben közoktatási minisztériumi tanácsos, utána államtitkár lett. Sadler műve nyomán készített, ifjúságnak szóló határozókönyve az első ilyennemű irodalmunkban. Támogatta Brassai Sámuel és Kováts Gyula korszellemnek megfelelő növényhatározóját, amely - megjelenése esetén - Diószegi és Fazekas füvészkönyvét lett volna hivatva felváltani.
