H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) V. Agathidinae, Alysiinae

Chorebus (Phaenolexis) stenocera (THOMSON, 1895) - BF: 1 6: Felsőörs, 1966. V 30., PJ. - V. - Svédországból írták le; TOBIAS (1986b: 197) a következő országokból közölte: Oroszország (európai rész, Irkutszk), Azerbajdzsán, Kazahsztán. A magyar fauna új faja. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkból közölt példányok (két lelőhelyről) Ch. senilis-nek bizonyul­tak az újrahatározáskor. Chorebus (Etriptes) subasper GRIFFITHS, 1968 - BF: 1 S: Tihany, Hármas-hegy, 1983. IV. 17., RL - DB: 1 9 : Herend, Mogyorósdomb, 1966. IV 27., PJ. - ÉB: 1 9 : Bakonyszűcs, Somberek, 1957. VI. 20, PJ. 1 9: Fenyőfő, Kisszépalma, 1965. V 25-31, PJ. 1 <?: Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17, PJ. 1 6: Hárskút, Esztergáli-völgy, 1966. VI. 7, PJ. 1 9: Németbánya, Jáger-völgy, 1967. V 29. - VI. 2, PJ. - KB: 2 9: Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14, PJ. - IV-VIII. - Leírása óta csak Lengyelországból ismertük, legújabban vált ismertté az oroszországi Kuril-szigetekről (TOBIAS 1998). A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) subfuscus GRIFFITHS, 1968 - DB: 1 6: Lesenceistvánd, Uzsa, csarabos, 1968. VIII. 27, MF. - ÉB: 1 cî: Porva, Cuha-völgy, 1959. VII. 29, MF. - VII-VIII. - Leírása (1968) óta csak Németországból ismertük. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) tamiris (NIXON, 1943) - BF: 1 ő: Balatoncsicsó, Malaise­csapdával gyűjtve, 1969. V 6-9, ML. 1 9 : Monostorapáti, Boncsos-tető, 1962. VII. 19, PJ. - ÉB: 1 9 : Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17, PJ. 1 9 : Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29, PJ. - KB: 1 9: Olaszfalu, Alsópere, Quercetum petraeae-cerris-ben fűhálózva, 1964. VIII. 26-28, PJ. - V-VIII. - Angliából írták le, előkerült Lengyelországban. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) tanis (NIXON, 1945) - BF: 1 9 : Felsőörs, 1966. V. 30, PJ. - DB: 1 9 : Márkó, Menyeke, 1959. V 29, PJ. - ÉB: 1 9 : Bakonybél, Vörös János-séd, 1965. IX. 1, PJ. - V. és IX. - Összesen nyolc európai országból jelentették lelőhelyeit. Magyarországhoz legközelebb a volt Jugoszláviából ismerjük előfordulását. Nálunk először a Fertő-Hanság Nemzeti Parkból közölték egyetlen lelőhelyét (PAPP 2002: 579). Chorebus (Stipohrocera) thecla (NIXON, 1943) - KH: 1 9 : Zalaszántó, Tátika, 1968. VI. 6, PJ. - ÉB: 1 9 + 3 S : Fenyőfő, Hálóeresztő-árok, 1983. IV 30, RL 1 ő : Fenyőfő, Szépalma, 1983. V 1, RL 1 9: Gyulafirátót, Büdöskút, 1968. IV 26, PJ. - IV-VI. - Lelőhelyeit a következő országokból közölték: Nagy-Britannia, Németország, európai Oroszország. Magyarországon először a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban került elő (PAPP 2002: 579). Chorebus (Chorebus) uliginosus (HALIDAY, 1839) - KH: 1 9 : Keszthely, Büdöskút, 1956. VIII. 14, JT - KB: 5 9 : Sárszentmihály, Sárrét, 1923. V 27, BL. - V - Palearktikus elterjedésű faj, Európában elég gyakori. Magyarországhoz legközelebb Horvátországból (Isztriai-félsziget) és Romániából (Olténia) közölték lelőhelyét. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) urna (NIXON, 1944) - BF: 1 6: Felsőörs, 1966. V 30, PJ. ­Nyolc európai országban tudunk előfordulásáról, hozzánk legközelebb Ausztriában és Romániában; legkeletibb lelőhelye Azerbajdzsán. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) varuna (NIXON, 1945) - DB: 1 9 : Szentgál, Mecsek-hegy, 1975. V 22, PJ. - ÉB: 1 9 : Bakonypölöske, Kupi-erdő, 1962. V 29, PJ. - V - Hét európai ország­ból közölték lelőhelyeit: Anglia, Svédország, Lengyelország, európai Oroszország, Azerbajdzsán, Kazahsztán). A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) venustus (TOBIAS, 1962) - BF: 1 9 + 1 Ő : Felsőörs, 1966. V. 30, PJ. - KH: 1 9 : Sümeg, Sarvaly, 1968. VI. 4-8, PJ. - ÉB: 1 9 : Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17, PJ. 1 cT: Ugod, Durrogós-tető, 1961. VI, PJ. 1 9: Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29, PJ. - V-VI. és VIII. - Az európai Oroszországból

Next

/
Thumbnails
Contents