H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

KONTSCHÁN JENŐ: A Dunántúli-középhegység (Gerecse, Vértes és Bakonyvidék) Peracarida faunája I. Vízi fajok (Amphipoda et Isopoda: Asellota)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 19-2000 (2002); 24-30. A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG (GERECSE, VÉRTES ÉS BAKONY-VIDÉK) PERACARIDA FAUNÁJA I. VÍZI FAJOK (AMPHIPODA ET ISOPODA: ASELLOTÄ) KONTSCHÁN JENŐ MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport - Magyar Természettudományi Múzeum Allattára, Budapest Abstract. The Peracarida fauna of the Transdanubian Mountains (Gerecse, Vértes and the region of Bakony). I. Aquatic species - We found 4 amphipod and 1 isopod species in the three less-known area of the Transdanubian Mts. G. roeseli was the most frequent and wide-spread species, but we also found A. aquaticus in high quantity and in many places. S. ambuláns occurs in special spring and swamp habitats. In the region of the springs G. fossarum was frequent, while N. valachicus was found only at one place. Bevezetés A Dunántúli-középhegység - akárcsak Magyarország legnagyobb részének - vízi Peracarida faunája kevéssé ismert (MUSKÓ 1994). Néhány adattal rendelkezünk a Pilisből (CSÖRGITS 2000), a Gerecséből és a Vértesből (KONTSCHÁN 2000a, 2001a,), illetve néhány adatunk van a Bakony-vidékről (DUDICH 1927, KONTSCHÁN 2000b, LUKACSOVICS 1958, PONYI et al. 2000, 2001, STILLER 1957). Magyarország vízi Peracarida faunája 27 Amphipoda (MUSKÓ 1994) és 6 Isopoda fajból áll. A 27 felemáslábú rákból 13 faj felszín alatti vizekben él, 6 potamális és 2 szárazföldi. A Dunántúli-középhegységből 6 felemáslábú rákfajt (Gammarus pulex (Linnaeus, 1758), Gammarus fossarum Koch, 1835, Gammarus roeseli Gervais, 1835, Gammarus balcanicus Schäferna, 1922, Niphargus valachicus Dobreanu & Manolache, 1933, Synurella ambuláns Müller, 1846) várhatunk. A vízi ászkák közül egy faj felszín alatti vizekben él, három potamális, így két faj - a mindenfelé gyakori Asellus aquaticus (Linnaeus, 1758) és a nemrég megtalált Proasellus pribenicensis Flasarova, 1977 (KONTSCHÁN 2001b) - előkerülésére lehet számítani. Mintavételi helyek és módszerek A Dunántúli-középhegység fő vonulatát képező Gerecse, Vértes és Bakony-vidék (Bakony hegység, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység), patakokban és forrásokban szegény, száraz területek. A források többsége limnokrén, a patakok igen gyakran iszapos aljzatú, kis áramlási sebességű vízfolyások. A tavak közül a kisebb tavak faunáját vizsgáltuk, mivel a