H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

KONTSCHÁN JENŐ: A Dunántúli-középhegység (Gerecse, Vértes és Bakonyvidék) Peracarida faunája I. Vízi fajok (Amphipoda et Isopoda: Asellota)

Balaton faunája jól ismert (KÖRMENDI & PONYI 2001, MUSKÓ 1992, PONYI 1997,), így legnagyobb tavunk kutatásával nem foglalkoztunk. A vizsgált tavak 100-300 m

2 felületűek, mesterséges eredetű, kisebb vízfolyásokra duzzasztott állóvizek. A Dunántúli-középhegység 48 településéhez tartózó 80 mintavételi helyen gyűjtöttünk vízi Peracarida fajokat. A gyűjtéseinket 1997-2001 között, az évszakoktól függetlenül, egyeléses módszerrel, kisméretű víziháló segítségével végeztük. A begyűjtött állatokat 75%-os alkoholban rögzítettük és tartósítottuk, majd a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Rákgyűjteményében helyeztük el. A megtalált fajok Összesen 5 vízi Peracarida fajt találtunk vizsgálataink során. Ebből egy faj (A. aquaticus) Isopoda, a másik négy faj (G. fossarum, G. roseli, S. ambuláns, N. valachicus) Amphipoda. A G. pulex fajt a Dunántúli-középhegységben nem találtuk meg, Magyarországi előfordulása igen bizonytalan, bár több régebbi irodalom (MUSKÓ 1992,1994) és egy újabb (Forró & MEISCH 1998) is említi. Elképzelhető, hogy a faj Magyarország területén mégsem fordul elő, amit más irodalmi adatok is alátámasztanak (KARAMAN & PINKSTER 1977). A másik várt Amphipoda faj, a G. balcanicus magyarországi előfordulása az Északi-középhegység területére esik (KONTSCHÁN & HORNUNG 2001, MUSKÓ 1994). Ezt a fajt a Dunántúli-középhegység vizsgált területén nem találtuk meg, és csupán egyetlen bizonytalan adata van a Pilisből (CSÖRGITS 2000). A P. pribenicensis pedig eddig csupán a Cserehátból került elő (KONTSCHÁN 2001b). A fajok élőhelyválasztása és elterjedése a Dunántúli-középhegység területén A legtöbb mintavételi helyen a G. roeseli fajt találtuk meg, a 80 helyből 51-ben előfordul, a Dunántúli-középhegységben a legelterjedtebb vízi Peracarida faj (1. térkép). A vizsgált területen elsődlegesen patakokban fordul elő, ahol sok esetben a vízi közösségek domináns faja. A Dunántúli-középhegységben a mocsaras területeken kívül a legtöbb víztípusban előfordul. 1.-2. térkép: A G. roeseli és a G. fossanim előfordulása a Dunántúli-középhegység vizsgált területein