Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

MEDVEGY MIHÁLY: Adatok az ácscincér (Ergates faber L.) fejlődéséről és populációdinamikájáról (Fenyőfői Ősfenyves)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 18-1999 (2001); 105-112. ADATOK AZ ACSCINCÉR (ERGATES FABER L.) FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS POPULÁCIÓDINAMIKÁJÁRÓL (FENYŐFŐI ŐSFENYVES) MEDVEGY Mihály Budapest Abstract: Data about the development and population-dynamic of the Ergates faber E - Ergates faber E was proved by the author 30 years ago in the native pine forest in Fenyőfő. Its regular monitoring provides data about its local population-dynamic and oecology. The Ergates faber is able to survive also in the closed forests however the tree-stumps after woodfelling and cutting produse favourable circumstances to increase the number of Ergates faber individuals temporarily. While the higher stumps are growing old slowlier, they guarantee suitable condition to develop more Ergates faber generation, too. On the basis of the data, author makes suggestion to the way of the further woodfelling and cutting what would help the surviving of the Ergates faber furthermore the usefulness of the long-acting monitoring is stressed. Bevezetés, irodalmi áttekintés Az acscincér (Ergates faber E.) 30 évvel ezelőtti kimutatása a Fenyőfői Ősfenyvesből (MEDVEGY 1979) jelezte, hogy a faunisztikai kutatásokra változatlanul szükség van hazánkban is, hiszen egyik legnagyobb bogarunkról sikerült meglepő, igen értékes faunisztikai információt kapni. Az információ értékét növelte, hogy egy jól kutatott bogárcsalád, a cincéreknek egyik fajáról van szó, s a vizsgált terület kutatottsága is jóval a magyarországi átlag fölött volt már 30 évvel ezelőtt is. Az acscincér délnyugat palearktikus faj, elterjedt Közép- és Dél-Európában, Kelet-Európában, Észak-Európa déli részén, a Kaukázusban, Szíriában, Irakban, továbbá Afrika északi részén: Algériában (ALTHOFF - DANILEVSKIJ 1997, KASZAB 1971, SLAMA, 1998, WINKLER 1924-32). Hazánkból az általam közölt fenyőfői fogáson kívül csak Nyugat-Magyarországról ismert: a Kőszegi-hegységből (CSÍKI 1903, KASZAB 1937), a Soproni-hegységből (KASZAB 1971, HEGYESSY és mtsai 1999), és az Őrségből (HEGYESSY - KOVÁCS 1996). KUTHY (1897) Kalocsáról is említi, de ez KASZAB (1971) szerint csak behurcolt példány lehetett, ezzel a megállapítással magam is egyetértek. Faunaterületünk hazánkon kívüli magasabb hegyvidékein többfelé előfordul (ROUBAL 1936, PÁNIN - SAVILESCU 1961, MIKSIC GEORGIJEVICS 1971). A vonatkozó irodalmi adatok, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában található példányok adatai, továbbá az általam 1978. év végéig megfigyelt példányok adatai a korábbiakban tételesen közlésre kerültek (MEDVEGY 1979, 1987).