Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

KEVEY BALÁZS - BORHIDI ATTILA: Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni n. ass.)

petraeae elemek: Berberis vulgaris, Cornus mas, Euonymus verrucosa, Fraxinus ornus, Pyrus pyraster, Quercus pubescens, Vincetoxicum hirundinaria. Szubkonstans fajok (K IV): Querco-Fagea elemek: Dactylis polygama, Fragaria vesca, Geranium robertianum, Polygonatum latifolium, Primula veris, Sedum maximum, Veratrum nigrum, Viola mirabilis; Carpino-Fagetea (Fagetalia) elemek: Allium ursinum, Carpinus betulus, Glechoma hirsuta, Hedera helix; Quercetea pubescentis-petraeae elemek: Mercurialis ovata, Quercus cerris, Rosa canina. Akcesszórikus fajok (Kill): Querco-Fagea e\emek: Ajuga reptans, Bromtts ramosus, Campanulapersicifolia, Campanula rapunculoides. Campanula trachelium, Euonymus europaeus, Melica nutans, Melittis carpatica, Polygonatum multiflonim, Smyrnium petfoliatum, Symphytum tuberosum subsp. nodosum, Veronica chamaedrys, Veronica hederifolia, Viola cyanea; Carpino-Fagetea (Fagetalia) elemek: Asarum europaeum, Dentaria bulbifera, Euphorbia amygdaloides, Gagea lutea, Galium odoratum, Lathyrus vernus, Lilium martagon; Quercetea pubescentis-petraeae elemek: Arabis turrita, Chrysanthemum corymbosum, Dictamnus albas, Piptatherum virescens, Sorbus torminalis, Viburnum lantana, Viola hirta. A karakterfajok csoportrészesedése (vö. 2. táblázat) is jól mutatja e fajok arányát, s a tetőerdők átmeneti jellegét. Ezek szerint a Querco-Fagea s.str. 25,9%, a Carpino-Fagetea (Fagetalia) s.str. 21,0% (s.l. 33,1%), míg a Quercetea pubescentis-petraeae s.str. 19,4%-kal (s. 1. 26,7%) van képviselve. Ha összehasonlítjuk a Bakony és a Mecsek tetőerdeit szembetűnő, hogy a karakterfajok arányában alig van eltérés, ami a rokon társulások esetében természetes jelenség. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a két tetőerdő-asszociációban sok faj azonos, vagy közel azonos K-értéket mutat. Mindössze a szubmediterrán jellegű AremonioFagion és Quercion farnetto csoportoknál jelentkezik viszonylag nagyobb különbség, amely a Mecsek délies fekvésével magyarázható (vö. 2. táblázat). A Bakony és a Mecsek tetőerdeinek elkülönülését a - fajkombináción alapuló - cluster-analízis (PODANI 1993) eredményei is egyértelműen mutatják. A dendrogramon e két földrajzi tájról származó 20-20 cönológiai felvétel két külön csoportot képez (1. ábra). Ez az elkülönülés még a Pócs (1966) által felállított munkahipotézis követelményeinek is megfelel, mely szerint „két, vagy több felvételből álló, viszonylag homogén tartalmú cönológiai anyag akkor tekinthető egy asszociációhoz tartozónak, ha a két anyagban fellelhető közös elemek száma nagyobb, mint a megkülönböztető elemek száma". A dendrogramon a bakonyi és a mecseki felvételek a 0,5 különbözőségi érték felett kapcsolódnak össze, amely azt jelenti, hogy a két földrajzi táj tetőerdei között nagyobb a különbözőség, mint a hasonlóság. Ugyanakkor mind a Bakonyban, mind pedig a Mecseken készült felvételek 0,5 különbözőségi érték alatt kapcsolódnak egymáshoz. E két fő csoporton belül további alcsoportok különíthetők el, melyek igen jól jelzik a mintaterületek helyét. Ezeket az alcsoportokat ugyanis többnyire az egyes hegytetőkről, illetve hegygerincekről származó felvételek képezik. Elkülönülésük egyrészt az eltérő termőhelyi viszonyokkal (pl. égtáji kitettség, lejtőszög, tengerszint feletti magasság), másrészt a földrajzi elszigetelődéssel magyarázható. A bakonyi tetőerdők differenciális fajai: A mecseki tetőerdőket (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) korábban (vö. KEVEY BORHIDI 1998) öt erdőtársulással hasonlítottuk össze (Tamo-Quercetum virgilianae, Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii, Asperulo taurinae-Carpinetum, Helleboro odoro-Fagetum, Tilio tomentosae-Fraxinetum orni), s kiemeltük az asszociációk közötti differenciális fajokat. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a tetőerdők lényegesen különböznek a velük érintkező társulásoktól. Természetesen a Bakony erdeiben is el lehetne végezni hasonló felméréseket, de jelen esetben ezt - miután a Mecseken már megtettük - nem tartjuk feltétlen szükségesnek.