Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

KEVEY BALÁZS - BORHIDI ATTILA: Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni n. ass.)

A fent leírtak alapján láthattuk, hogy - a fajkombinációt tekintve - a Bakony és a Mecsek tetőerdei megbízható módon elkülönülnek egymástól. Ezek után nézzük meg, hogy milyen differenciális fajok választják el a két asszociációt. A Bakony tetőerdeiben (Veratro nigri-Fraxinetum orni) elég nagy számmal akadnak olyan elemek, melyek a táj eltérő flórafejlődési viszonyait tükrözik: Arum orientale subsp. besseranum, Berberis vulgaris, Bupleurum longifolium, Carex alba, Corydalis intermedia, Corydalis pumila, Daphne laureola, Lonicera xylosteum, Piptatherum virescens, Primula veris, Rosa pimpinellifolia, Scutellaria columnae, Smyrnium petfoliatum, Sorbus aria, Taxus baccata, Veratrum nigrum. Hasonló jelentőségű fajok fordulnak elő a Mecsek tetőerdeiben (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) is: Aconitum anthora, Aremonia agrimonioides, Asperula taurina, Chaerophyllum aureum, Corydalis solida, Doronicum orientale, Helleborus odorus, Hepatica nobilis, Ruscus aculeatus, Ruscus hypoglossum, Scilla vindobonensis subsp. borhidiana, Scutellaria altissima, Stachys alpina, Tamus communis, Tilia tomentosa, Waldsteinia geoides. Akadnak olyan differenciális fajok is, melyek mindkét földrajzi tájon előfordulnak, de a Bakony tetőerdeiben lényegesen nagyobb állandóságot mutatnak, esetleg a Mecsek tetőerdeiből teljesen hiányozhatnak. Fontosabbak a következők: Acer platanoides, Brachypodium sylvaticum, Campanula trachelium, Carpinus betulus, Cotinus coggygria, Crataegus oxyacantha, Fraxinus excelsior, Galium odoratum, Melica nutans, Polygonatum latifolium, Primula veris, Pyrus pyraster, Rhamnus cathartica, Tilia platyphyllos, Viola cyanea, Viola hirta, Viola mirabilis. Ugyanígy a Mecsek tetőerdei is rendelkeznek hasonló differenciális elemekkel: Arum maculatum, Campanula rapunculoides, Corydalis solida, Filipendula vulgaris, Galium lucidum, Hepatica nobilis, Lactuca quercina ssp. sagittata, Lamium maculatum, Ligustrum vulgare, Lithospermum purpureo-coeruleum, Melittis carpatica, Muscari botryoides, Ornithogalum umbellatum, Polygonatum multiflorum, Primula vulgaris, Rosa arvensis, Stellaria holostea, Tamus communis, Tilia tomentosa, Waldsteinia geoides. Fenti adatok szerint mind a Bakony, mind a Mecsek tetőerdei viszonylag nagy és közel azonos számú differenciális fajjal rendelkeznek. A bakonyi tetőerdők helye a társulások rendszerében: Mind a differenciális fajok magas száma, mind pedig a hagyományos és sokváltozós statisztikai eredmények azt bizonyítják, hogy két - egymással vikariáló - tetőerdőtársulással állunk szemben. A Veratro nigri-Fraxinetum orni a Dunántúli-középhegységben (Bakony, Keszthelyi-hegység, bizonnyal másutt is), az Aconito anthorae-Fraxinetum orni pedig a DélDunántúlon (Mecsek, Villányi-hegység) fordul elő. A mecseki tetőerdők (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) elemzésekor (vö. KEVEY BORHIDI 1998) kiderült, hogy a vizsgált asszociáció cönológiai helye a cseres-tölgyesek (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii), a gyertyános-tölgyesek (Asperulo taurinaeCarpinetum) és a sziklaerdők (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) között jelölhető meg, de lombkorona- és cserjeszintjük, valamint a szórványos Quercetea jellegű lágyszárú növények révén a molyhos tölgyesek felé (Tamo-Quercetum virgilianae) is közeledik. Ezek szerint átmenetet képeznek a mezofil lomberdők (Carpino-Fagetea = Fagetalia) és a száraz tölgyesek (Quercetea pubescentis-petraeae) között. Ugyanez mondható el a Bakony tetőerdeiről (Veratro nigri-Fraxinetum orni), melyek a fent említett mecseki erdőtársulásoknak megfelelő középhegységi asszociációkkal (Quercetum petraeae-cerris, Carici pilosae-Carpinetum, Mercuriali-Tiletum, Orno-Quercetum pubescentis) állnak kapcsolatban. Átmeneti helyzetük miatt cönológiai besorolásuk kissé nehézkes. Mivel a mecseki tetőerdőket (Aconito antho-