Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról

Orobanche reticulata Wallr. subsp. pallidiflora (W. et Gr.) Hay.: B: Veszprém: Betekints-völgyben, a viadukt alatti szakaszon (az állatkert és a Villa Medici parkolója mellett, a Séd partján kialakult japánkeserufüves gyomtársulásban fordul elő (2. ábra), gazdanövénye itt a Carduus acanthoides. Plantago maritima L.: Nyirád: Meleg-víz csatorna menti agyagos felszíneken fordul elő. Plantago argentea Chaix.:^!: Öskü: Gombás-völgy; Olasz erőd; Kádárta: Rác-halála; Alyssum montanum \,:.A: Gyulafirátót: Kis-Papod: Kút-völgy feletti gyepek szikláin fordul elő, ritka. B: Veszprém: Csatár-hegy (Polgár ib RÉDL 1942), a kápolna közelében Stipa joannis dominálta lejtősztyepeken került elő. Reseda phyteuma L.: A: Gyulafirátót: Rátóti Nagymező; Várpalota-Inota: Baglyas-hegy zavart dolomitsziklagyepjeiben. B: Sáska: Magyal-hegy, nyugati kitettségű dolomitsziklagyepben; Veszprém: Betekints-völgy szikláin a viadukt környékén. Biscutella laevigata L.: A: Öskü: Körös-hegy, Gombás-völgy, Olasz erőd; Hajmáskér: Séd feletti sziklák, a településtől délnyugatra; Várpalota: Baglyas-hegy: főleg a plató peremein, a Bagoly-völgy feletti dolomitsziklagyepek és nyílt molyhos-tölgyesek területén igen gyakori. B: Sáska: Magyalhegy, Sümeg: Bárdió-tagtól északra, legeltetett dolomitdombokon szórványos, a területet nyugatról határoló észak-déli irányú völgy nyugatias lejtőjén egy felhagyott bicskabányában és törmelékes lejtőjén tömeges. Aetionema saxatile (L.) R. Br.: A: Öskü: Körös-hegy; Hajmáskér: Séd feletti sziklák, a településtől délnyugatra, Látó-hegy, Kő; Kádárta: Rác-halála: vasút melletti dolomitdombok; Gyulafirátót: Nagymező (főleg sziklakibúvásos dombtetőkön, de az illegális szemétlerakóként használt bányagödrök peremein, kőrakásain is; Várpalota: Baglyas-hegy: Bagoly-völgy peremein. Draba lasiocarpa Rochel: A: Hajmáskér: Séd feletti sziklák, a településtől délnyugatra. Cardamine flexuosa With.: C: Somlóvásárhely: Kakas-domb égeresében feltörő forrás közelében jelenik meg. Viola collina Bess.: A: Hárskút: Esztergáli-völgy, a völgy felső harmadában északi kitettségű dolomitsziklákon sziklagyepekben és elegyes-karszterdőkben több helyen megtalálható, néhol a völgyből már ismert reliktumok (Allium victorialis, Primula auricula subsp. hungarica, Phyteuma orbiculare stb.) társaságában. Itteni előfordulása is BAUER - MÉSZÁROS (2000) feltételezéseit látszik igazolni a faj regionális léptékű cönotaxonómiai hovatartozására és reliktumjellegére vonatkozóan. Viola elatior Fr.: C: Devecser: Széki-erdő területén, a Púpos-réten találtuk (Balogh L. et Bauer N. 1999), a fajt TALLÓS (1956) a Pápai-Bakonyér mellől jelezte először, a Bakonyaljára új fajként. Viola tricolor L. subsp. subalpina Gaud.: .4: Tés: Öreg-Futóné: Kerek-gyep és környékén található délies kitettségű mészkőszikla-padokon erős - több száz töves - populációja él (3. ábra). Jasione montana L.: B: Sáska: Bükk-oldal nyugati lábánál; C: Nagytevel: Tevel-hegy, Öreg-hegy; Csuszkati-dűlő; Fenyőfő (Soó 1931): Fenyves-dűlő; Legelő-dűlő; Bakonyszentlászió : Tilos-Fenyő. Inula conyza DC: A: Csesznek: Kőmosó-hegy, Vár-hegy; Gyulafirátót: Kis-Papod. B: Sáska: Cserhegy; Magyal-hegy; Emberkő; Hegyesd: Tücsöknyerítő-domb, Pokol-tó környéki száraz erdők és cserjések. Inula oculus-christi L.:A: Eplény: Kávás-tető: nyugati lejtő degradált sztyeprétjei; Kádárta Rác-halála. Helianthus tuberosus L.: A: Bakonybél: Szömörke-völgy (a völgy alsó szakaszán, a Borostyánkút és Bakonybél között az erdőszegélyben több száz töves kivadult állománya él). Erechtites hieracifolia (L.) Raf. ex DC: B: Hegyesd: Pokol-tó, degradálódó magassásosokban. Senecio vernalis W. et K.: Veszprém: a vasútállomás gyomtársulásaiból került elő, ritka. Carlina acaulis L.: A: Borzavár, Páskom-hegy degradálódó rétjein került elő néhány töve. RÉDL (1942) monográfiájában szerepel POLGÁR borzavári adata, melynek megerősítése a fenti közlés. A faj a Bakonyban korábban sem volt gyakori (PILLITZ 1908, RÉDL 1942), de ma kifejezetten ritka és állományai a gycpkezelések változása ill. megszűnése következtében veszélyeztetettek. Ritkulását az is jelzi, hogy BÖLÖNI és mtsai (1997) és BÖLÖNI - KIRÁLY (1997b) tanulmányaiban sem szerepel.