Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról

Serratula lycopifolia (Vili.) Kern.: Gyulafirátót: Kis-Papod: a hegy délnyugati lejtőjének több (mintegy lü) pontján került elő, összesen mintegy ezer töves populációja. A populációnak csak mintegy tíz százalékát teszi ki a virágzó tövek száma (2000, 2001 évek alapján), melyek főleg az élőhelyét képező bokorerdő szegélyén találhatók. A Kis-Papodon néhány helyen a faj pár m

2es folton tömeges (4. ábra). RÉDL (1942) a Tobán-hegyről (Polgár 1933 alapján) és „Várpalota mészhegyeiről" közli. Lényegében ezt erősíti meg és pontosítja (Bér-hegy, Fajdas-hegy) MÉSZÁROS (1997). Jurinea mollis (L.) Rchb.: A Keleti- és Déli-Bakony dolomitterületein elterjedt (vö: RÉDL 1942, KOVÁCS 2000, MÉSZÁROS - SIMON 2001), közlésre kerülő adata a Bakony-hegységben talán legnyugatibb előfordulása. B: Sümeg: Bárdió-tagtól északra, legeltetett dolomitdombokon szórványos. Centaurea solstitialis L.: A: Várpalota-Inota: Baglyas-hegy lábánál, út mentén; Várpalota: 8-as főút mentén a várostól keletre, valamint a temető közelében - szintén utak mentén - fordul elő. Érdekes, hogy a térségben ismertebb élőhelyéről, az extenzív szántókról és legeltetett száraz gyepekből csak a vüonyai Külső-hegy (már Balaton-felvidék) lábánál került elő (Bauer N. 2001, n. p.). Elterjedése e térségben - a Balaton-felvidék keleti elvégződésénél, ill. a Keleti-Bakony hegylábfeszínén - élesen kijelöl egy keskeny átmeneti sávot, a Colocense határán. RÉDL (1942) flóraművének valamennyi adata (Iszkaszentgyörgy, Peremarton, Várpalota, Papkeszi) és MÉSZÁROS (2001) már mezőföldi adatai is ezt támasztják alá. Centaurea triumfettii Ali. subsp. aligera (Gugl.) Dostál: A: Öskü: Olasz erőd; Gyulafirátót: KisPapod. Leontodon incanus (L.) Schrank:: B: Sáska: Magyal-hegy, Cser-hegy (KOVÁCS-TAKÁCS 1995). Sonchus palustris L.: C: Pápakovácsi: Attyai-láprét magaskórós társulásában, az Asszonykai-kúttól nyugatra. Dianthus deltoïdes L.: A: Hárskút: Klein-tanya környéki kaszálórétek; Lókút: Obánya, Borzás-hegy északi lejtőjének rétjei; Porva: Kék-hegy; Csárda-tető; C: Nagytevel: a Pápai-Bakonyér felső víztározójának közelében, kaszálóréteken. Dianthus arenarius L. subsp. borussicus Vierh.: C: Bakonyszentlászió: a bauxitbánya felhagyott bányagödreiben nyílt felszínek Festuca vaginata dominálta gyepjeiben (néhány száz tő); Fenyőfő (Soó 1930): az Ösfenyves területén ritka, Fenyőfő és Bakonyszűcs közötti területen kisebb foltokban - kevésbé degradált helyeken - jelenik meg. Dianthus plumarius L. subsp. regis stephani (Rapes.) Baksay: A: Öskü: Gombás-völgy és környéke; Hajmáskér: Séd feletti sziklák; Kádárta: Rác-halála: vasút melletti dolomitdombok; Gyulafirátót: Nagymező. Dianthus superbus L.: A: Olaszfalu határában a településtől Ny-ra Succiso-Molinietum állományban fordul elő (kis populáció). C: Pápa-Tapolcafő: Tapolcafői-láprét; Pápakovácsi: Attyai-láprét: kis populációk; Somlovasarhely: Holt-tó lápréten erős állomány. Chenopodium vulvaria L.: B: Veszprém: a buszpályaudvar környékén járdaszegélyeken jelenik meg, ritka; Sümeg: a város belterületén (Építők útja, benzinkút területe) két ponton került elő. Primula vulgaris Huds.:/1: Csesznek: Vár-hegy (Kőmosó-hegy) északi lejtőjén; Aranyos-patak völgyében elterjedt, Paras északi lejtő; Bakonyoszlop: Ördög-árok (RÉDL 1942), Bakonynána: Haraszterdő, Dudar: Magos-hegy, Nagy-Kőszikla-hát északi lejtői, a Dudari-földek felé, Vinye: Kőpince oldal, Porva: Szépalmapuszta, Borzavár: Csókás-árok, Plágai-oldal, Zirc: Pintér-hegy. Itt ritka, néhány töve erdészeti földúton és turistaúton, gyertyánosodott bükkösben fordul elő; Olaszfalu-Alsópere: Csengő-hegy, Tunyog; Bakonybél: Gella-patak menti hegyi égerligetben; Porva: Kék-hegy, Zsidó-erdő, Zabola. C: Somlóvásárhely: Kakas-domb: égeresben, Pápakovácsi: Attyapusztai-láprétet szegélyező égeresben, Tapolcafő: Gyulamajori-patak és a Kalapács-ér menti égeresekben; Fenyőfő: Kuruc-erdő: a településtől északnyugatra, a völgytalp üde erdeiben; Nagytevel: Pápai-Bakonyér mentén kialakult égerligetekben.